Gerse és Karátföld határjáró levele 1515

Mi Pelsőczy János Tekéntetes Nemes Vas Vármegye Vice alispánja Vizi Lázár ezen Vármegyének fő Szolga bírója Esküttek Horváth Ádám, Mind János és töb Convacatus nemes uraimék mindennek adjuk tudtára, kimenvén korlátföldi és Gersei nemes uraimék requisitójukra, a véghre, hogy tennénk közöttök Istenes és állandós Határokat és Megye Csinálást. Mel helek is vannak ezen Tekéntetes Nemes Vas vármegyében Hegyháti Discritusban.

Legh elsőben is a felek mind a két részről előttünk kezeket besdván 1000 forintokigh, hogy a megh állő fél a meg nem álló félen egy nemes Vármegye vice szolga Bírája által megh vehesse,

elkezdvén a föllül jelentet Határ Járását  Csernyes Völgynéll a ki is mutattya határgyoknak bizonyos Jeleit, szintén a sárvizigh és a sárviztől megyen  Hosszu Ritigh és onond megyen a Gyertyán kut völgyének fölszélnek; előbenyi határak Jele találkozván egy vad körvtély fán a mell mostanságall is megh Ujjittatott, és onénd menénk a kereszt Utra ki is hivattatik katonák Utyának, azon kereszt Utnál találkozván egy Töll fán Határnak Jele, kereszt formán ki és megh Ujittatott mégis ugyan fölszélnek menvin a farkas erdeibe ot is előbenyi kerekes Domb találkozván határnak Jele az is általunk megh Ujittatott, onénd menvin az Gödrös Utra, ott találkozván három dombhányás földbül, és onénd menvén az Gersei Utra kin Szecsődre szoktak Járnyi,

mind ezen föllül Jelentet határoknak nagyob elhtelinek okáér megesküttetvén három nemes Ember Döri Ádám 98 esztendős Csillagh András 86. Dereskei Sighmund 100. Hitük levétele után vallottak ezen fülöl megh irt Határok az eő emlékezetekben mindenkoron Ugy tarták, és mái napigh is tartanak, ezekpedigh nagyb erőségire Szneteb és Isteneseb megh állásának okáér adjuk Határ Járó Levelünket Szokot módnak szerint hüt pöcsitünk rea Ütésivel megh is erösityük.

adatot Korlatföldi, Pünkösd Havának Tizenhatodik naptyán ezer öt száz tizen ötödik esztendőben

(Balogh Gyula: Megyénk múljából Gerse és Karátföld határjáró levele 1515

Vasmegyei lapok II. évfolyam 12. sz. 2-3.p.)

„Csernyes völgy név már nem létezik, mert az abban lévő kútnál agy Bonczó nevű embert agyonvertek (mint a népmonda állítja)”s most Bonczó kuti rétnek hívják.

„Sárvíze” a hegyhát vidékének fó folyója, mely a sárfi mizdói határban egy forrásból ered és Szent Ivánnál - Szala megyében - a Szalával egyesül, még most is határt képez Karátfölde és a gersei határ között, de csak mintegy 200 ölre, vagyis a karátföldi „Hosszu Ritig”, ámbár a tagosítás során ez is  sárviz nevet kapott.

„Gyertyán kuti dűlő” szinte megvan, a tagosítás után azonban nevét veszté mert a haraszti dülőhőz este a gyertyán kuti rétek. Ezen gyertyánkuti völgy választja fellebb Karátföld és Gerse községet egymástól el - mely csak a gersei temetőn kissé felül, az ugy nevezett vendégfogadói földeknél végződik a kereszt vagy katonák utjánál mely  mai napig úgy neveztetik, mint 1515-ben.

A „Gersei ut” melyen Szecsődre Jártak megvan máig is, de a „Gödrös ut” a tagosításkor betemettetet...” (Simon Gyula)

Vasmegyei Lapok II. évfolyam 15.sz.2.p.

vissza a Helytörténeti segédlet oldalra