A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, 1950. október 1-i hatállyal a korább két, önálló települést, Gersét és Karátföldet közös közigazgatási egységgé vonta össze. Az új település neve: GERSEKARÁT lett. Nevezhetnénk ezt a napot Gersekarát születésnapjának is. Ez az időpont megegyezik a korábbi helyhatóságok megszüntetésével és a tanácsrendszer bevezetésével. Az egyesítés nem ment zökkenők nélkül, de végül működőképesnek bizonyult a létrejött község.
1951/52-ben a községben bevezetésre került a villany. 1952-ben, mint a tábla tanúsítja, átadták a karátföldi iskola épületét. Ez valójában a két korábbi épület összeépítésével és közös tetőszerkezettel való ellátásával jött létre. Az átadó ünnepségen a Vas megyei Tanács elnöke adta át az épületet Gersekarát első tanácselnökének.
1953-ig, Gersén is, Karátföldön is működött t.sz.cs[54]. Ez évben hozott a tanács határozatot az utcák új nevéről.„Kimondjuk…A község gersei részén : Fő utcát Béke útnak, A major utcát Szabadságutcának, kulturház utcát Honvéd utcának, a község karátföli részén: Fő utat Dózsa György utcának, Szifát Petőfi utcának nevezzük.”- szólt a jegyzőkönyv.
Az egyiket, korai csoportot a köznyelv csak „szentháromság" tsz.-ként emlegette de levéltári források „Táncsics” TSz-ként említik, ezt, a 3 családot felölelő szövetkezetet. Ez a korai csoport 1954 őszén kimondta feloszlását.[1][1] 1954.09.27.-i ülés jegyzőkönyve, Gersekarát Község Tanács VB ülés jkv. 1953-62. VaML XXIII-700/b/747/1
között. Előbb a MÁVAUT, később a Volán járatai jártak erre. Ma ezt az egyre ritkuló Vasi Volán járatok teszik meg az utat a közeli, nagyobb településekig.
1954-től indultak a faluban mozielőadások. A vetítések kezdetben a karátföldi iskola két, összenyitható termében zajlottak. Később a mozi állandó otthonra talált a Művelődési Házban, ahonnan csak a ház felújításának idejére települt át az emeletes iskolába,
Az 50-es évek elején többen kerültek „feketevágás[55]” miatt bíróság elé.
Az 1956. októberi események vér nélkül zajlottak le. A karátföldi iskola udvarán gyűlés volt. Itt megválasztották a helyi Nemzeti Bizottság tagjait. Néhányan fegyvereket akartak szerezni. Sikertelenül. A forradalmi hangulat nem csapott át erőszakos eseményekbe. Néhányan elhagyták az országot. Közülük páran vissza is jöttek. Falubeli katona esett áldozatául a fegyveres harcoknak Veszprémben. Francsics József honvéd, aki a veszprémi rádió-iránymérő állomáson szolgált, vesztette életét ezekben a napokban. 2006-ban a szoborparkban emlékművet állítottak az tiszteletére. A zalaegerszegi laktanyából szélnek eresztett katonák sok fegyvert szórtak el a Sárvíz völgyében. Ezek összegyűjtésére a karhatalom több helyen házkutatásokat tartott. 1956 után, voltak gersekarátiak, akik tiltott határátlépés, ebben való segédkezés, illetve izgatás bűntette miatt kerültek eljárás alá. a harcok még be sem fejeződtek Budapesten amikor Gersekarátról és a vasvári járás más településeiről élelmiszert küldtek a fővárosiak megsegítésére. 10 mázsa liszt, 9 mázsa alma, egy mázsa húsz kiló bab, 22 kiló zöldség, 2 mázsa káposzta és 2 kiló dió volt a rakomány.
1957-től, a „Kecske”-háznál kialakított, buszmegálló segítségével megindult a tömegközlekedés is, Vasvár felé. Az első időben a legendás, teherautó alvázra épített fakaruszok jártak. Majd Körmend irányában is megindultak a járatok. Egy buszjegy, 1976-ban 8 forint 90 fillér volt Gersekarát és Körmend
1960-ban megalakult, Gersén, a „Bástya” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. A karátföldi részen a "Haladás" tsz dolgozott.
1960-ban Gersekarát lakossága 1490, tíz évvel később 1180 fő volt.1961-ben megalakult a sportkör.
1962-ben megépült a törpe vízmű. Így egyre többen kaphattak vezetékes ivóvizet, kiépült egy 6 km-es vízvezeték-hálózat. 1964-től kezdve emelkedik a tűzoltó szerház mellett a víztorony a „hidroglóbusz”. Gonda György adta át, 1964. október 6.-án. Közben átadták az új kultúrházat. 1965. márciusában felszadulási filmhét került megrendezésre. A díszelőadáson a "Talpalatnyi föld" volt műsoron. A Dózsa utca megjavításával sikerült elérni, hogy minden busz bejöjjön a faluba. Eddig csak a diákjárat tette tiszteletét Gersén.
1968-ban, Gersekaráton 202 rádió és 9 televíziókészülék volt bejelentve.[56] A 70-es évek elejére minden hatodik házban volt fürdőszoba. 1969-ben átadták az óvodát. Ezekben az években nagy sikerrel szerepelt a járási, majd a megyei kézilabda bajnokságban Gersekarát csapata.
A ’60-as és’70-es években rengeteg új ház épült illetve sok régi házat alakítottak át, újítottak fel.
1971-ben lebontásra került „futorás”ház, az akkor már csak magtárnak használt korábbi, gersei iskolaépület, de átadták az állatorvosi lakást. Hosszú huzavona után egyesült a gersekaráti és a telekesi termelő szövetkezet, „Petőfi” MgTSz néven. Híres volt a t.sz. gyümölcsöse. Innen a 80-as évek elején az olasz piacra is szállítottak almát, körtét. A Honvéd utcában megépült a tsz és a tanács közös beruházásában négy lakás.
A 1978/79-ben felújították és kibővítették, az 1963-ban épült, művelődési házat. Ennek első igazgatója Fülöp Dezsőné, „Marcsi néni”, volt. A „kultúr” volt a ’60-as évek közepétől egészen a 80-as évek elejéig a falu ifjúsági és kulturális központja. Műkedvelő színjátszó kör, fotószakkör, kézimunkaszakkör tartotta rendszeres foglalkozásait. Rendszeresen léptek fel színpadán neves művészek is. Járt itt Eszményi Viktória, az Illés Együttes, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa, Soltész Rezső, Sas József is. De működött itt ifjúsági klub, szerveztek politikai vitaköröket és itt tartották összejöveteleiket a különféle társadalmi szervezetek. Itt tartotta taggyűléseit a „Ságvári Endre” KISZ alapszervezet, évzáró gyűlését a helyi munkásőr szakasz, zárszámadásait a termelőszövetkezet.
1985. november 28-án látogatott községünkbe Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke.
(Az Elnöki Tanács, a Magyar Népköztársaság legfelső közjogi testülete volt. Élén az elnök állt.
Ennek tisztsége és jogai hasonlóak voltak a jelenlegi Köztársasági Elnök tisztségéhez és jogaihoz. Valódi, politikai hatalma alig volt.)
Egészen, a 80-as évek végéig működött itt mozi is. Az előadások csütörtökön este és vasárnap délután és este folytak, Kamilla néni /Németh Jánosné/ és „mozis Jani bácsi” /Németh János/ aktív közreműködésével.
1986-ra megépült az új iskola első, majd egy év múlva a második üteme.
Ettől az évtől, a kiürített iskolaépületben előbb a Remix, majd, 1990.április 1-től, a PÓKER Jeans varroda működött illetve működik a mai napig. Pár évvel később elkezdte működését a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató műhely is.
1991-től elkezdődött a falu déli részén a Sárvize-patak felduzzasztása, egy völgyzáró gát segítségével. (A képen az 1991-ben szervezett Patakhajsza gyalogtúra résztvevői állnak a tó mai medrében, a megépült gát előtt.)
Előbb a gersei, majd a karátföldi részen is nyílt vegyesbolt, az ÁFÉSZ boltja mellett. Ezzel a kialakuló versenyhelyzettel a vásárlók nyertek igazán. Javult az ellátás. A korábban délelőtt 10 és 11 körül érkező sütőipari „túra” ideje a reggeli nyitásra tevődött át.
2004.04.05-én, a korábbi falatozó, „a presszó”, épületének átépítésével tágas, korszerű, ÁFÉSZ-vegyesbolt nyílt meg.
Később több alkalommal került itt megrendezésre a vasi triatlon-bajnokság egyik fordulója. A környék jó alap volt a terepkerékpározásra, futásra, a tó vize pedig, az úszószám megrendezésére.
Más években a Zala-Vasi Rally útvonala vezetett keresztül a falun. Az egyik pihenő állomást a Honvéd utcában állították fel.
Községünk jelene
2005-re a falu lakosságának száma 800 fő alá csökkent. Elkezdődött az elvándorlás, melynek oka a munkanélküliség és ebből adódóan a közlekedés leépülése. A lakosság nagyobb része idős, nyugdíjas. Hosszú folyamat végeztével megszűnt a „Petőfi” Mgtsz, a környék legnagyobb munkaadója.
Az évek folyamán több svájci, német és osztrák nyugdíjas talált nyugalmas lakóhelyet községünkben.
Az 1986-ban megüresedett karátföldi iskola épületébe előbb a Remix telepített összeszerelő üzemet, később a Poker Jeans Kft. Ez utóbbi a mai napig is működik.( 2005. június 29.) 2007. október 13.-án megjelent az első, Gersekarát történetét és néprajzát bemutató könyv: a "...Hogy is volt?"
1990-ben megalakult a Gersekaráti Önkormányzat. Első polgármester: Tüű Dávid volt.
Községünk címere
A korább két, önálló község jelképeit tartalmazza. Az egyik mezőben a gabonakéve, Gerse, a másikban az ágaskodó, kardot markoló oroszlán a nemesi község, Karátföld jelképe. A rajzolatokat a korábbi helyhatóságok okiratairól sikerült feleleveníteni.
Ezt a címert, 2001. augusztus 20-i ünnepségen avatták fel, a címerrel díszített, kék-ezüst színű községi zászlóval együtt.
Mi lesz veled Gersekarát?
Falunk további sorsa erősen függ a környék, elsősorban Vasvár és Körmend fejlődésétől. Miután Vas megye legmagasabb munkanélküli aránya erre a környékre jellemző, a lakosság megtartása csak megfelelő mennyiségű munkahely kialakításával lehetséges.
A jelenlegi faluszerkezet alapvető változása nem várható. A Honvéd utca mögötti területen kialakításra kerül 10 telek és az ezekhez vezető utca.
A Fiastó védett körzete mellet, az erdőben „Meseerdő” kialakítását tervezik. Ez szórakoztató és látványparkként működhet. Több újabb védett terület kialakítása várható. Tervezik a kerékpárutak megépítését a tóhoz a gersei és a karátföldi községrészen is. A közeli jövőben a Műv. Ház tetőterében ifjúsági szállás kialakítása várható. Folytatódik a tópart közművesítése is. Néhány ígéretes kezdeményezést látni a falusi vendéglátásra is. Ez lehet községünk egyik kitörési pontja.
[54] t.sz.cs.: termelő-szövetkezeti csoport, a közös mezőgazdasági termelés legelső formája.
[55] feketevágás: A saját disznó levágását is állami engedélyhez kötötték. Aki engedély nélkül vágott disznót, az „feketén” vágott
[56] Helytörténeti Lexikon, fogalmazvány. Gersekarát 3.p.VaML
