Gersei Körjegyzőség

1036/1947

 

 

               Gerse község hároméves terve

 

                           Gerse község távol a várostól, a

       forgalomtól igen szerény anyagi lehetőségek-

       kel, meglehetősen elhanyagolt állapotban van.

        Fejlesztése érdekében évtizedeken át semmi

        sem történt. A lakosság gazdálkodásból él ér-

tékesitési lehetőségei minimálisak és az amugy

is szegény gazda közönséget nemrégiban lezajlott

háborús események anyagilag még jobban kimeri-

tették. Igy azután egyesek épitkezései is

egyszerüek, földtöméssel készülnek és szinte

luxus számba megy az, ha a vályog házat cserép

tetővel tudja ellátni. Az elemi népiskola any-

nyira elhanyagolt állapotban van, hogy már a

padozata is megsemmisült és a még gyenge, véz-

na gyermek a poros, egsézségtelen, nedves tan-

teremben tanulja az a,b,c-t. Az Államépítésze-

ti Hivatal már évekkel ezelőtt hasznáhatat-

lannak nyilvánította az épületet és le-

bontása csupán a háborús helyzet miatt maradt

el.

 

                     1./ Iskolára van tehát itt szük-

ség. A község hároméves tervének legkimagas-

lóbb programját kell, hogy képezze az iskola-

építés. Tekintettel arra, hogy Karátföldön az

iskolára vonatkozóan hasonló a helyzet és

miután Karátföld majdnem össze van épitve

Gersével közös elhatározás alapján a terv

az, hogy a két község egy közös általános is-

kolát épitsen négy tanteremmel és három tani-

tói lakással. A két egymáshoz érő községnek

 1.600 lelket számláló lakóssága van. Az embe-

rek áldozatkészek és belefektetik bizonnyal

minden erejüket azért, hogy az iskola mielőbb

felépüljön. Adják a szükséges telket, téglát,

homokot,  kavicsot, meszet, cserépanyagot, afe-

délszerkezethez szükséges fát, s a lehetőség-

hez képest kézi és igaerőt. Az ács illetőleg

asztalos munka végzéséhez szükséges

anyagot azonban meg kell vásárolni és feldolgo-

záshoz szüksége szakemberek munkadija, to-

vábbá maga az épitészeti költség kekerülhe-

tetlen teher, amihez a pénzt előteremteni a

mai gazdasági körülmények között lakosság

nem tudja. Szükséges tehát a megfelelő álla-

mi támogatás. Különben az épitkezéshez szük-

séges lépéseket a körjegyző már megtette. Köz-

benjárására az Erdőigazgatóság üzembehelyz-

te a közelben Kistelekesen lévő téglaégető

kemencét. A részletes terv elkészitése folya-

matban van. Az iskola épitéséhez szükséges

telek a két község közepén egy községi út

mentén fekszik, amely kb.350 méter hosszu.

٪

Az út köti össze a két községet, ezért

a kiépitése, befásitása szintén elsőrendü

feladat,

                    Gerse községben nincsen kántor-

tanitói lakás. Az egyházi szolgálat zavar-

talan  ellátása érdekében is ezen tanitói

lakás, amely szerényen, mindössze két sz-

ba, konyha, kamra foglal magában minden e-

setre rövid időn, de három éven beül meg-

épitendő. Ennek érdekében a község anyagi

erejéhez mérten is minden áldozatot meg-

  hoz, mégis nem kerülhető el, hogy állami

segélyt kérjen, amely nélkül a terv meg

nem valósulhat.

                    2./ A hároméves tervünk egyik fon-

tos pontja a mezőgazdaságunk fejlesztése.

Általában Gerse község határa sovány, ne-

héz kötött talaj. Komoly igaerőre van szük-

ség, hogy megmüvelhesse és komoly szak-

tudásra van szükség hogy versehessen

a gersei gazda a jótalaju és város köze-

lében élő gazdákkal. Ezt a vidéket tehát

fel kell karolni.  Mindent a városhoz közel

lévő falu kap. Általában van szükség arra,

hogy most már központoktól távolabb eső

falvak gazda közössége is kapjon olyan

szakoktatást gazdasági téren, hogy az el-

maradott mezőgazdasági müvelés végre

  már csak az ország gazdasági érdekében

is be tudjon kapcsolódni a többtermelés-

be. A gersei körjegyzőség rendkivül szor-

galmas népe megérdemli a támogatást, és

az uj földhözjutottak csak ugy tudnak

megerősödni, gazdaságilag, ha gazdasági fel-

szerelésekre, állatokra, vetőmagra legalább-

is olyan olcsó hitelt kapnak, hogy annak

amortizálása hosszabb idő alatt anyagi meg-

erőltetés nékül legyen lejetséges. Kérünk

tehát a gersei körjegyzőség négy községe

részére téli időben tartandó gazdasági

szakoktatást.

                   3./Gerse ás Karátföld községek

Vasvártól 10-11 km-re feküsznek és mé-

gis ugy el vanak zárva a forgalomtól, hogy

belgazdálkodás esetén amire sok gazda rá

lenne itt szoritva, termékeit értékesiteni

nem tudja. Ezen segiteni kell és lehet. Az

út jó és nem is nagy tőkével megszervezni

lehetne Körmend-Halastó-Sárfimizó-Tele-

kes Gerse-Vasár utiránnyal autóbusz

járatot, amely a körjegyzőség községeit kö-

zelebb hozná a piachoz. Az akadálya ennek

szinte csekélység szó van mindössze Tele-

kes és Sárfimizdó között az ugynevezett

Pál-pusztáig mindössze egy 3 km-es utsza-

kasz kiépitéséről és Telekes közelében egy

kisebb híd megépitéséről. Itt megjegyzem,

ahogy a híd megépitése már megkezdődött, de

 a háború miatt abbamaradt. Lehetelen hogy

ilyen csekélység miatt nem csak a körjegyző-

ség 3.000 lakósa, hanem még egyéb környező

falvak lakossága eluárva legyen a könnyebb

értékesitő lehetőségektől a vasuttól, amely

……………………….ét a város, az íparte-

………………………..é.

٪

           Lemaradásunk emiatt nemzetgazdasági

szempontból is egy olyan kár, amelyet kiszmi-

tani is alig lehet. A rengeteg gyümölcs, amit

itt a vidék megtermel nagy részbe elkal-

lódik, vagy pálinkának használják fel, amely ar-

  ra jó, hogy népünket degradálja, s amint itt

látni lehet, hogy már a 10-12 éves gyermek is

xesetenként ittasan xxxxx jelenik meg az utcá-

kon. Összegezve ezen 3./ pontban leirtak prog-

ramunk szerint a telekesi 3 km-es utszakasz

és hidnak a megépitése lehetővé teszi az au-

tóbusz járat megszervezését, amelynek valóság-

gal sorsdöntő jelentésége van községek további

életéra.

                    4./Erdősitések. A földreform során kiosz-

tottak olyan területeket, amelyek kavicsoak, so-

ványak, hasznukat venni nem lehet, ezért már é-

veken át megmüveletlenül maradnak, mégis ki

lehet, de ki kell használni azt a földet, amely

beerdősitésre kiválóan alkalmas. Tervünk tehát

az, hogy kb. 34-40 kat.holdnyi területet fenyő

és tölgy csemetével beültessünk, hogy biz-

tosithassuk a jövő generáció faellátását. Kér-

jük a szakközegek ezirányu legmesszebbmenő tá

mogatását, hogy erdősitési munkálatokat három

év alatt elvgezhessük ugy, hogy az első rész-

letet már 1947. őszén elvégezhessük.

 

               Gersén, 1947 évi junius 9.-én

         

                                       Szilágyi Sándor

                                            körjegyző

 

vissza a Helytörténeti ... laphoz