Gersei Körjegyzőség
1036/1947
Gerse község hároméves terve
Gerse község távol a várostól, a
forgalomtól igen szerény anyagi lehetőségek-
kel, meglehetősen elhanyagolt állapotban van.
Fejlesztése érdekében évtizedeken át semmi
sem történt. A lakosság gazdálkodásból él ér-
tékesitési lehetőségei minimálisak és az amugy
is szegény gazda közönséget nemrégiban lezajlott
háborús események anyagilag még jobban kimeri-
tették. Igy azután egyesek épitkezései is
egyszerüek, földtöméssel készülnek és szinte
luxus számba megy az, ha a vályog házat cserép
tetővel tudja ellátni. Az elemi népiskola any-
nyira elhanyagolt állapotban van, hogy már a
padozata is megsemmisült és a még gyenge, véz-
na gyermek a poros, egsézségtelen, nedves tan-
teremben tanulja az a,b,c-t. Az Államépítésze-
ti Hivatal már évekkel ezelőtt hasznáhatat-
lannak nyilvánította az épületet és le-
bontása csupán a háborús helyzet miatt maradt
el.
1./ Iskolára van tehát itt szük-
ség. A község hároméves tervének legkimagas-
lóbb programját kell, hogy képezze az iskola-
építés. Tekintettel arra, hogy Karátföldön az
iskolára vonatkozóan hasonló a helyzet és
miután Karátföld majdnem össze van épitve
Gersével közös elhatározás alapján a terv
az, hogy a két község egy közös általános is-
kolát épitsen négy tanteremmel és három tani-
tói lakással. A két egymáshoz érő községnek
1.600 lelket számláló lakóssága van. Az embe-
rek áldozatkészek és belefektetik bizonnyal
minden erejüket azért, hogy az iskola mielőbb
felépüljön. Adják a szükséges telket, téglát,
homokot, kavicsot, meszet, cserépanyagot, afe-
délszerkezethez szükséges fát, s a lehetőség-
hez képest kézi és igaerőt. Az ács illetőleg
asztalos munka végzéséhez szükséges
anyagot azonban meg kell vásárolni és feldolgo-
záshoz szüksége szakemberek munkadija, to-
vábbá maga az épitészeti költség kekerülhe-
tetlen teher, amihez a pénzt előteremteni a
mai gazdasági körülmények között lakosság
nem tudja. Szükséges tehát a megfelelő álla-
mi támogatás. Különben az épitkezéshez szük-
séges lépéseket a körjegyző már megtette. Köz-
benjárására az Erdőigazgatóság üzembehelyz-
te a közelben Kistelekesen lévő téglaégető
kemencét. A részletes terv elkészitése folya-
matban van. Az iskola épitéséhez szükséges
telek a két község közepén egy községi út
mentén fekszik, amely kb.350 méter hosszu.
٪
Az út köti össze a két községet, ezért
a kiépitése, befásitása szintén elsőrendü
feladat,
Gerse községben nincsen kántor-
tanitói lakás. Az egyházi szolgálat zavar-
talan ellátása érdekében is ezen tanitói
lakás, amely szerényen, mindössze két sz-
ba, konyha, kamra foglal magában minden e-
setre rövid időn, de három éven beül meg-
épitendő. Ennek érdekében a község anyagi
erejéhez mérten is minden áldozatot meg-
hoz, mégis nem kerülhető el, hogy állami
segélyt kérjen, amely nélkül a terv meg
nem valósulhat.
2./ A hároméves tervünk egyik fon-
tos pontja a mezőgazdaságunk fejlesztése.
Általában Gerse község határa sovány, ne-
héz kötött talaj. Komoly igaerőre van szük-
ség, hogy megmüvelhesse és komoly szak-
tudásra van szükség hogy versehessen
a gersei gazda a jótalaju és város köze-
lében élő gazdákkal. Ezt a vidéket tehát
fel kell karolni. Mindent a városhoz közel
lévő falu kap. Általában van szükség arra,
hogy most már központoktól távolabb eső
falvak gazda közössége is kapjon olyan
szakoktatást gazdasági téren, hogy az el-
maradott mezőgazdasági müvelés végre
már csak az ország gazdasági érdekében
is be tudjon kapcsolódni a többtermelés-
be. A gersei körjegyzőség rendkivül szor-
galmas népe megérdemli a támogatást, és
az uj földhözjutottak csak ugy tudnak
megerősödni, gazdaságilag, ha gazdasági fel-
szerelésekre, állatokra, vetőmagra legalább-
is olyan olcsó hitelt kapnak, hogy annak
amortizálása hosszabb idő alatt anyagi meg-
erőltetés nékül legyen lejetséges. Kérünk
tehát a gersei körjegyzőség négy községe
részére téli időben tartandó gazdasági
szakoktatást.
3./Gerse ás Karátföld községek
Vasvártól 10-11 km-re feküsznek és mé-
gis ugy el vanak zárva a forgalomtól, hogy
belgazdálkodás esetén amire sok gazda rá
lenne itt szoritva, termékeit értékesiteni
nem tudja. Ezen segiteni kell és lehet. Az
út jó és nem is nagy tőkével megszervezni
lehetne Körmend-Halastó-Sárfimizó-Tele-
kes Gerse-Vasár utiránnyal autóbusz
járatot, amely a körjegyzőség községeit kö-
zelebb hozná a piachoz. Az akadálya ennek
szinte csekélység szó van mindössze Tele-
kes és Sárfimizdó között az ugynevezett
Pál-pusztáig mindössze egy 3 km-es utsza-
kasz kiépitéséről és Telekes közelében egy
kisebb híd megépitéséről. Itt megjegyzem,
ahogy a híd megépitése már megkezdődött, de
a háború miatt abbamaradt. Lehetelen hogy
ilyen csekélység miatt nem csak a körjegyző-
ség 3.000 lakósa, hanem még egyéb környező
falvak lakossága eluárva legyen a könnyebb
értékesitő lehetőségektől a vasuttól, amely
……………………….ét a város, az íparte-
………………………..é.
٪
Lemaradásunk emiatt nemzetgazdasági
szempontból is egy olyan kár, amelyet kiszmi-
tani is alig lehet. A rengeteg gyümölcs, amit
itt a vidék megtermel nagy részbe elkal-
lódik, vagy pálinkának használják fel, amely ar-
ra jó, hogy népünket degradálja, s amint itt
látni lehet, hogy már a 10-12 éves gyermek is
xesetenként ittasan xxxxx jelenik meg az utcá-
kon. Összegezve ezen 3./ pontban leirtak prog-
ramunk szerint a telekesi 3 km-es utszakasz
és hidnak a megépitése lehetővé teszi az au-
tóbusz járat megszervezését, amelynek valóság-
gal sorsdöntő jelentésége van községek további
életéra.
4./Erdősitések. A földreform során kiosz-
tottak olyan területeket, amelyek kavicsoak, so-
ványak, hasznukat venni nem lehet, ezért már é-
veken át megmüveletlenül maradnak, mégis ki
lehet, de ki kell használni azt a földet, amely
beerdősitésre kiválóan alkalmas. Tervünk tehát
az, hogy kb. 34-40 kat.holdnyi területet fenyő
és tölgy csemetével beültessünk, hogy biz-
tosithassuk a jövő generáció faellátását. Kér-
jük a szakközegek ezirányu legmesszebbmenő tá
mogatását, hogy erdősitési munkálatokat három
év alatt elvgezhessük ugy, hogy az első rész-
letet már 1947. őszén elvégezhessük.
Gersén, 1947 évi junius 9.-én
Szilágyi Sándor
körjegyző