Iskolák a múlt ködében
Már a Gerse megalakulását elbeszélő legenda szerint is a hét ördög kántort „lopott”. A kántorok az idő tájt ellátták a tanító feladatait is és viszont. A XVIII. századi egyházszemlék, a „kánoni vizitációk” alkalmával a leírások megemlékeztek tanítóról és diákokról, de ennél többet a helyi iskolázásról nem sokat lehet megtudni:
Az 1727-ben kihirdetett Hegytörvény megfogalmazója Zrinovics István, gersei iskolamester volt.[2] Karátföldről, 1741-ben a gyerekek Gersére jártak iskolába. Ez így maradt egészen a XIX. század végéig. 1758-ban a „fából készített iskolá”-ban folyt az okítás.
1745-től, több, mint 10 esztendeig, Bellavits György "ludi Rector" okította a deákokat.
„1770-ben „tanító Lengyel Mihály[3]” a filiális községek (Gerse mellett Karátföld, Sárfimizdó, Telekes) 26 diákját oktatta, a következő módon: „tanítja a hittant, betűvetést, a szavak ragozását, fokozását, igék ragozását, 26 rendes tanulónak- télen. Nyárom gyakorlatilag senkit, mert a szülők legeltetni küldik őket”[4] (Ebben az időben még nem volt kötelező a gyerekek iskoláztatása.) A mester (Ludi Magister)jövedelme 48 ft és 37 dénár volt, ami így állt össze: „a jobbágyoktól 18 mérő búza=18 ft és 18 mérő rozs=19ft 30 den. minden jobbágytól 5 den. összesen, 3ft 18 den. minden zselléről 1 poltura, összesen 35 den., coleda haszna 60 den. tanításért 4 ft 40 den. temetésért 20 ft.”[5]
A mester feladata volt a palavesszők hegyezése, tollak metszése később a felügyelet, hogy a tanulók a penicilussal (tollkéssel)a saját íróeszközeiket faragják. „Csak midőn a penicilus a gyerekeknek átadatik, megparancsoltassék nekik, hogy azt magukkal az oskolába ne vigyék, mert avval a gyerekek a padokat szokták faragcsálni, ami nékik penicilusok elvétele mellett tilalmaztatik[6].”Az árkusok irkává összevarrása és méretre vagdosása is a tanító dolga volt.
1779-ben Török Imre, majd Beke Pál uram volt a tanító Gersén.
1831-ben Molnár János okította a „tanonczokat”. 1840-ben az Urbárium felsorolásai között megtalálható:" a mester járandósága".
Az első, általam is ismert, térképi említése annak, hogy Gersén iskola volna, Gerse község, kataszteri térképén található. Az 1857.-es, kataszteri térkép,körülbelül, a mai bolt helyén egy iskolát jelöl. A térképen a 29-es volt az iskolaépület. (3. ábra) 1860-ban „iskola kert”-et jelöltek a Csengő-patak mentén. (4. ábra) Ekkortájt Kovács István az iskolamester. 1872-ben iskola építése vette kezdetét Karátföldön. Érdekesség, hogy három évvel később tanító hiányában nem tudták a karátföldiek elkezdeni a tanévet. Aztán itt is ott is beindult az oktatás.
