Tartalom

 Bevezető. PAGEREF _Toc166624796 \h 3

1. Iskolák Gersén, Karátföldön és Gersekaráton. PAGEREF _Toc166624797 \h 4

1.1. Mesterek, Ludi Magisterek, PAGEREF _Toc166624798 \h 4

1.2. A községi iskolák időszaka1873 -1948. PAGEREF _Toc166624799 \h 5

Gersén. PAGEREF _Toc166624800 \h 5

Karátföldön. PAGEREF _Toc166624801 \h 8

1.3. Állami iskola Gersén, Karátföldön és Gersekaráton. PAGEREF _Toc166624802 \h 10

2. Iskolaépületek Gersekaráton. PAGEREF _Toc166624803 \h 11

2.1. A gersei „emeletes” iskola. PAGEREF _Toc166624804 \h 11

2.2. A karátföldi iskola. PAGEREF _Toc166624805 \h 13

Új épületben: PAGEREF _Toc166624806 \h 15

3. Gyermekszervezetek. PAGEREF _Toc166624807 \h 16

3.1. Az úttörőcsapat PAGEREF _Toc166624808 \h 16

3.2. Diákönkormányzat PAGEREF _Toc166624809 \h 19

4. Tanítók, tanárok. PAGEREF _Toc166624810 \h 19

Mellékletek: PAGEREF _Toc166624811 \h 22

I. A karátföldi képviselőtestület levele a megyei tanfelügyelőhöz a Karátföldön történő iskola építéséről (1871) PAGEREF _Toc166624812 \h 23

II. A Vasvármegyei Kir. Tanfelügyelő válaszlevele      (1871) PAGEREF _Toc166624813 \h 24

III. A gersei képviselőtestület és iskolaszék közös nyilatkozata, államsegély kérelmezéséhez. PAGEREF _Toc166624814 \h 25

IV. A gersei képviselőtestület alapító levele a községi iskola alapításáról PAGEREF _Toc166624815 \h 26

V. A VKM rendelkezése a gersei községi iskola alapfelszerelése ügyében. PAGEREF _Toc166624816 \h 27

- részlet  (1874) PAGEREF _Toc166624817 \h 27

VI. Horváth Mihály, gersei tanító díjlevele (1873) PAGEREF _Toc166624818 \h 28

VII. Ágoston József plébános, iskolaszéki elnök levele a Vasvármegyei Tanfelügyelőséghez (1873) PAGEREF _Toc166624819 \h 29

VIII. A „Horvát-ügy” szolgabírói kihallgatási jegyzőkönyve (1874) PAGEREF _Toc166624820 \h 30

IX. Hajdu Alajos, karátföldi tanító díjlevele (1874) PAGEREF _Toc166624821 \h 31

X. Birtoklap a gersei községi iskola épületéről PAGEREF _Toc166624822 \h 33

XI. Karlovics Mihály, gersei tanító díjlevele (1875) PAGEREF _Toc166624823 \h 34

XII. A gersei községi iskola iskolaszékének kérelme a régi iskolaépület bontáshoz. (187?) PAGEREF _Toc166624824 \h 35

XIII. A Gersei Községi iskola vagyontárgyairól  (1877) PAGEREF _Toc166624825 \h 36

XIV. Kimutatás a Karátföldi Községi iskolába járó rendes tanonczokról... (1877) PAGEREF _Toc166624826 \h 37

XVI. Az iskolakert ügyében írt főtanfelügyelői fogalmazvány (1884.) PAGEREF _Toc166624827 \h 41

XVII. Levél a főszolgabírói Hivatalnak a Szálláshelyről beiratkozni szándékozók ügyében. PAGEREF _Toc166624828 \h 42

Bevezető

Az emberek már a legkorábbi időktől törekedtek tudásuk, tapasztalataik átadására. Ennek a feladatnak a leginkább megfelelőbb fóruma, az iskola volt és jelenleg is az.

A kialakuló magyar állam, csakúgy, mint a többi európai ország előbb a különféle kolostori, majd városi iskolákra bízta a felnövekvő nemzedék okítását.

Időközben tantárgyak alakultak a különféle tudományokból. Elkezdődött a tudás értékelése, osztályzása. Világhírű pedagógusok tűntek fel: Apáczai Csere János, Comenius, Pestalozzi. A XVI. században, a sárospataki kollégiumban mécsessel működő vetítőgépet alkalmaztak.

1777-ben Mária Terézia adott ki törvényt, amely kötelezővé tette – elvben – az iskolába járást. Ez idő tájt az tanított, akit megbíztak vele. Egységes tanítóképzés még nem létezett. Erre még csaknem száz esztendőt kellett várni. 1868-ban a népoktatási törvény nem csupán lehetővé, de kötelezővé is tette a kötelező iskolába járást. Akkor épült országunkban, több mint háromezer községben iskola. Ekkor kezdődött a tanítóképzés is. Az állam meghatározta a fizetést is, ami egységesen 300 forint volt. A falun tanítók emellé 400 négyszögölnyi „tanítói birtokot” is kaptak.

Nálunk is viszonylag korai a gersei iskolára utaló, első adat. Ez 1727-ben iskolamester meglétét valószínűsíti.

A fennmaradt dokumentumok alapján próbáltam adatokat szerezni az elmúlt századok oktatásügyének nyomairól. Hát, nézzük, hogy sikerült!

1. Iskolák Gersén, Karátföldön és Gersekaráton

1.1. Mesterek, Ludi Magisterek,[1]

 1.2. A községi iskolák időszaka1873 -1948

1.3. Állami iskola Gersén, Karátföldön és Gersekaráton

1948-1990

1948 nyarán sor került az iskolák államosítására. Ettől az évtől Harcz János vette át a karátföldi, majd a gersei iskola igazgatását is. A gersei iskola vezető tanítója, az államosításig, Gyarmati István volt. Ugyanebben az évben próbaképp bevezették a 7 érdemjeggyel való osztályzást. 1950-ben került sor községi iskolaingatlanok államosítására.

A kor követelményeinek megfelelően, 1951. március 9-én az 5. órában „Rákosi Mátyás születésnapjáról való megemlékezés” volt a tanagyag. (Valószínűleg az egész országban hasonló bejegyzéseket találhatunk!)

Ekkortájt a tanítási órák 50 percesek voltak. A tanítás reggel 8-tól déli 13 óráig tartott, ha 5 tanítási óra volt. A harmadik óra után 10 óra 50 és 11 óra 10 között 20 perces „nagyszünet” volt. A magatartást a „példás”, „jó”, „tűrhető” és „rossz” jelzőkkel minősítették.

Az 1951/52-es tanévben a 7. osztálynak a következő órarendje volt:

Ugyanekkor a 8. osztályosok, a  következők szerint tanultak:

 Egy tanévvel korábban, a 2.-4. osztályban, amelyben déli 1 órakor kezdődött, és délután, 5óra 50-ig tartott a tanítás, így alakult az órarend. Az 1952-es évben került felújításra és kibővítésre a karátföldi iskola épülete. Az erről szóló emléktábla ma is olvasható az épület falán.

1955/56-ban a következő tanítási rend volt érvényben, falunkban:

Az emeletes iskolában tanult délelőtt az 1.-3. osztály, délután, a 2.-4. osztály. A karátföldi iskolában pedig, délelőtt a felsősök, az 1.-3. és a 2.-4. osztály pedig, délután. Ez a rend kisebb változtatásokkal hosszú ideig fennmaradt. Ekkor az iskolába összesen 248 tanulója volt. „Az 1961/62-es tanévben… a sárfimizdói felső tagozatosok is Gersekarátra járnak iskolába… Esti tagozaton, a VIII. osztályban 11 felnőtt tanult.”[40]1963/64-es tanévben már két esti tagozatos osztályt indítottak, 29 fővel. 1964-ben mindkét iskolaépületet felújították. Karátföldön ekkor épült egy új melléképület. Gersén szolgálati férőhelyet alakítottak ki az emeleten. Egy évvel később kisegítő osztályt kellett indítani, 1-2-3 osztályos tanulókat összevonva. Ez volt az „Alapismeret I.” tanfolyam. Az 1966/67-es tanévben 7 tanító végzettségű és 5 képesítés nélküli[41]nevelő tanított iskolánkban. Ebben az évben tanulóink tűzoltóversenyen képviselték községünket. 1968-ban iskolánknak 249 diákja volt, akit 11 nevelő tanított, öt osztályteremben.[42]

Az oktatásügy is – 1969-től - a körmendi, előtte a vasvári, járási tanácstól függött. A tanítás ekkor két iskolaépületben folyt. A mai Polgármesteri Hivatal épülete volt a korábbi emeletes iskola, a későbbi, PÓKER Jeans épülete volt a négy tantermes karátföldi iskola. Szüleitek ma is így emlegetik, sőt a Volán buszmenetrendjében is így szerepelt egy ideig: Gersekarát - Karátföldi iskola megálló. 1970/71-es tanévben megszűnt a kisegítő osztály. Egy esztendővel később „a sárfimizdói tagiskola elnéptelenedett. A hét tanköteles, sárfimizdói alsó tagozatos Gersekarátra járt iskolába.”[43]1972/73-ban komoly, 30ezer forintos fejlesztésre került sor. Filmvetítő berendezést és kémiai egységcsomagokat vásárolt az iskola. Ekkor született terv, amely szerint: „1976-ig épüljön fel egy 4 tantermes iskola, tornateremmel, előadóteremmel, politechnikai műhellyel”[44]1974. szeptember 1.-ével komoly változásokra került sor. Telekesen megszűnt a nyolcosztályos iskola. Minden telekesi felsős Gersekarátra kezdett járni. (Az alsó tagozatos iskola 2006-ban szűnt meg Telekesen.) 1975-ben a községi II. számú könyvtár az iskolából a szemben lévő épületbe költözött.

2. Iskolaépületek Gersekaráton

2.1. A gersei „emeletes” iskola

Az emeletes iskola, mint neve is mutatja, és a képen is látható, emeletes volt.

Mellette állt a régi épület is. Itt, ezek voltak az 1943-as állapotok a régi iskolaépületben: "Az iskola udvara olyan kicsi, hogy ott a gyerekek a legszükségesebb testmozgást sem tudják elvégezni... Majd Gerse jegyzője, 1947-ben írt ugyanerről. Így : „Az elemi népiskola annyira elhanyagolt állapotban van, hogy már a padlózata is megsemmisült és a gyenge, vézna gyermek a poros, egészségtelen, nedves tanteremben tanulja az a.b.c.-t., Az Államépítészeti Hivatal már évekkel ezelőtt használhatatlannak nyilvánította ezt az épületet és lebontása csak a háborús helyzet miatt maradt el.”[45] 1943-ban így gondolták megoldani a dolgot: „a mostani épülettől északra, annak közvetlen szomszédságában fekvő, községi tulajdont képező 242.hrszámú, 180 öl területű szántón, az északi mesgyén építi meg az új épületet oly módon, hogy a tanítói lakást az utcafrontra, a tantermet pedig, az  udvarra, déli fekvéssel helyezi." - ahogy ezt a Gersei Képviselőtestület jegyzőkönyvében áll.[46]

De nézzük az emeletes iskolát! Ha bementünk a kopott zöld tégla és drótfonat kerítés kapuján, zárt udvarra jutottunk. A kis kapuval szemben volt egy régi garázs és tüzelőtároló. Itt tartották a fát és a brikettet. (A brikett: szénporból kátránnyal összepréselt, tojás alakú szénpótlék volt.) Ha balra fordultunk, akkor ez az épület folytatódott. Az udvari árnyékszékek / fiú, lány, tanári, / mellett egy kisebb tüzelőtároló állt az emeleti tanítólakásban lakó rendelkezésére. Ez a tanító a 70-es években Horváth László tanító volt. Ha még egyszer, balra fordultunk, akkor ott álltunk a gersei iskola bejárata előtt Halványzöldre fakult kétszárnyú ajtó vezetett az épület emeleti részébe. Mellette – jobbról -egy ugyanolyan ajtó nyílt. A baloldali ajtón, ha bementünk, tágas lépcsőházba értünk. A fal, úgy másfél méter magasságig zöld olajfestékkel volt lefestve. A lépcső a lépcsőház bal oldalán indult felfelé. Elérve a falat megtört, majd egy pihenő után, ellenkező irányban érte el az emeletet. Itt, egyből balra volt egy újabb ajtó, szemben pedig, még egy. A bal ajtó vezetett az egyetlen tanterembe. Ez a lépcsőház és a folyosó kivételével végigérte az emeletet. Az osztályterem nagy volt. Ha beléptünk az osztályba, balról a fal mellett szekrények álltak.

Előttük három sorban régi típusú padok. Velük szemben, a fali tábla előtt, állt a tanári asztal. Szép, világos volt az osztály, hiszen öt nagy ablaka volt. A tanári asztaltól jobbra állt a hatalmas, kétaknás cserépkályha. A kályha és a bejárati ajtó között, a falon faliújság árválkodott. Félig az ajtó mögött lavór és kézmosó tartály volt.

Visszalépve a szürke kőlapos folyosóra, a tanítói lakás előtt találtuk magunkat. Itt egy kicsi szoba és egy még annál is kisebb kamra, mosdó fért el.

Az előbb leírt iskolában és a karátföldi iskolában folyt a tanítás addig, amíg megépült a ma is használt iskolaépület.

2.2. A karátföldi iskola

Az épületet, 1952. októberében adták át, mint erről az emléktábla is tanúskodik. Így írt az eseményről a korabeli újság: „Az ünnepélyes iskolaavatás délelőtt 9 órakor kezdődött, amelyen részt vett a falu apraja, nagyja. Az új, korszerűen felszerelt iskola, erre az alkalomra, erre az alkalomra díszbe öltözött. Az avatóbeszédet Dióssi György elvtárs, a megyei tanács elnöke mondotta, Majd átadta az új iskolát Szipőcs Géza elvtársnak, a község tanácselnökének. A délelőtti ünnepség a DISZ és az úttörő-fiatalok kultúrműsorával zárult. A kultúrműsoron csasztuskabrigádok is szerepeltek.[47]”

Most, nézzük az iskolát. Akik ma járnak az 1986. szeptember 2-án átadott új iskolába, nem tudják elképzelni, milyen is volt a karátföldi iskola. Szóval: Egy zöld vaskerítés választotta el az utcától. A keskeny betonjárdán jobbra fordulva elsétáltunk a nevelői szoba két ablaka előtt, két lépcsőn már a bádogtetővel védett bejárati ajtóhoz juthattunk. Ha bementünk, egy kis folyosóra jutottunk, amely az utolsó években faburkolattal volt ellátva, öt további ajtó közül választhattunk. A bejárattól jobbra volt a nevelői ajtaja, szemben egy, két méterrel odébb egy másik osztály ajtaja. (1976-ban az előbbi az 5. a második a 8. osztály terme volt.) Balra a folyosó végén a szertár ajtaja látszott. Még balra pedig, a "kisiroda" - az igazgatói - volt. A szertárból lehetett felmenni a padlásra. Ha nem mentél be az épületbe, akkor a hosszúkás, poros udvaron mehettél keresztül. Itt járda vezetett a hátsó épületrészbe, illetve az árnyékszéknek nevezett budihoz, meg az a mögötte lévő, testnevelés szertárhoz illetve a tüzelőtárolóhoz. A budival szemben egy beton szeméttároló volt. A szeméttároló előtt homokgödör, a magas- és a távolugráshoz. Az udvar folytatásában, egy drótkerítésen túl, ahová kis kapu vezetett, földes sportpálya volt, annak végén az iskola gyümölcsöse. A hátsó épületrészbe a három lépcsőn felmenve egy üveges verandára értünk, melyet 3 oszlop díszített. (Két egész és két fél.) A bejárati ajtóval szemben, volt az egyik osztály, - az akkori 6., attól balra a másik, az akkori 7. osztály bejárata.  A 6. osztály volt a napközis terem is.

A két osztályt csupán deszkából készült, halványzöld spanyolfal választotta el egymástól. Ezen a falon volt a 6. osztály táblája, a címer. Amikor a 7. osztályban testnevelés óra volt - bár ritkán - de előfordult, hogy egy erősebb labda a felelő, vagy az órát tartó nevelő nyakába hozta az egész berendezést, történelem és földrajz órán mindez térképpel volt súlyosbítva. A termek berendezése nem volt túl korszerű, de az összecsavarozott padok, közepükön a tintatartó helyére vágott lyukakkal megfeleltek az akkori átlagnak. A fűtést nagy samottbélésű vaskályhákkal oldották meg. Előttük ronda drótháló és bádog parázsfogó. A 7. osztály kivételével - amely a tornaszoba volt - minden teremben szekrények álltak, szemléltető eszközökkel. A 6.-ban a biológia és a napközi eszközei, valamint egy tömör ajtajú szekrényben a napközi edényei és evőeszközei voltak berakva. Az 5. osztály hátsó falánál állt négy szekrény s abban az iskolai könyvtár. A 8. osztály hátsó frontját fizika eszközök zárták.  Minden osztályban faliújság lógott a falon és az úttörőőrsök zászlói is kinn voltak. A folyosón egy nagyobb faliújság és 1977-től egy nagyméretű, bekeretezett Rákóczi kép, valamint régi tablók közül néhány volt látható. A szertárba vezető ajtó két oldalán két szekrény foglalta a helyet.

A "kisiroda" valóban kicsi volt. Két egymással szembe fordított íróasztal székkel fért el benne, és egy apró dohányzóasztal két fotellel. Ide kötötték be 1978-ban a község 11-es számú telefonját. Az ajtóval szemközti falban, egy befalazott ajtó tokjában kialakítva "működött" a fontosabb iratokat tartalmazó szekrény.

A nevelői szoba nagyobb volt. A kötelező szekrényeken kívül két asztal és vagy tíz szék, meg egy kis NDK[48]kályha állt benne. Az egyik ablak alatt a beépített polcon egy nagyméretű merülő forraló lapult. Ezzel lehetett vödörben meleg vizet előállítani a felmosáshoz. Egyébként az épületben, akkor (1976-ban,) még, nem volt vezetékes víz.

Maga az iskola a karátföldi Dózsa utca 94-es száma alatti ház volt. Fekvése tökéletes. Előtte az 1910-ben fúrt közkút. Szemben volt a buszmegálló, ahová reggel érkeztek a telekesi és a sárfimizdói, halastói gyerekek. A telek végén húzódott a Csonka-domb. Ide fel lehetett menni rajz órán csakúgy, mint télen, a testnevelésen, szánkózni. Az odáig vezető utacska mentén sok almafa állt. Ez maradt a régi tanítói „birtok”-ból.

Az iskola a kor színvonalának megfelelő felszereléssel rendelkezett. Volt diavetítő, tv, rádió, szalagos és kazettás magnetofon, epidiaszkóp (tükrös, kép és diapozitív és diafilm kivetítő), kontúrtérképek, fali táblák. Az iskola mögött pedig, a gyakorlati foglalkozás – a mai technika akkori változata – tanításához gyakorló kert helyezkedett el. Leveleztünk gyerekekkel a Szovjetunióból orosz nyelven. A kapott ajándékokból időnként kiállítást rendeztünk. Hosszú éveken keresztül visszatérő program volt ősszel a helyi, „Petőfi” Termelőszövetkezetben végzett betakarítási munka. Ilyenkor a 7. és a 8. osztály (korábban az 5. és a 6. is.) kivonult a gyümölcsösbe és körtét, almát szedett esetleg kukoricát tört vagy cukorrépát csírázott. Az itt keresett pénzt aztán vagy kiosztották, vagy betették az osztály kirándulási pénzébe. 1975-ben felborzolta a kedélyeket az iskolában kitört sárgaság-járvány. Jó mulatság volt minden év kezdetén a farsangi karnevál. Itt ötletes jelmezek mutatták a gyerekek és szüleik ügyességét és a ’60-as évektől az éppen aktuális tv-sorozatot, filmsikert vagy könnyűzenei együttest is. (Emlékszik még valaki Sandokanra, vagy a Rednexre?)

Többször szóba került a karátföldi épület kibővítése 8 osztályteremre és tornaterem kialakítása is. Ehelyett, a 80-as években egy új iskolaépület megépítése került napirendre, Gersén, a Honvéd utcában, a sportpálya tőszomszédságában. És lőn!

Új épületben:

1986. szeptember 2-án újabb változás állt be.

Szabó László, ezen a napon, ünnepélyesen átadta az új általános iskola épületének első ütemét. Ekkor még, átmeneti jelleggel, a hét teremben tanult a nyolc tanulócsoport. A 8. osztálynak nem volt saját terme. Ők mindig ott tanultak, ahol testnevelés óra volt.

A testnevelés órák vagy a pályán vagy a művelődési ház nagytermében zajlottak. A technika műhely a régi, emeletes iskolában volt. Ennek emlékére, az 1987-es ballagáson, a búcsúzó nyolcadikosok, útjukba ejtették az emeletes iskolát is, ezzel méltóképp búcsúztak el e régi iskolától. Érdekes megoldás volt és egyedi, mert többet, ilyen jellegű ballagásra nem volt példa. A következő évben megépült a második ütem és ezzel elkészült az új épület. Ezzel persze nincs vége a történetnek. Megoldásához közeledett a Karátföldön hiányolt és itt, Gersén sem megoldott kérdés is. Egy tornacsarnok építése kezdődött meg.

Nagy alapterületű, kézilabda mérkőzések megtartására is alkalmas, kétoldalt lelátóval ellátott csarnokot adtak át 1994 októberében, a Megyei Ifjúsági Nap keretében. Persze, a fejlődés nem állt meg.

A kilencvenes évek közepétől egyre nagyobb hangsúlyt kapott a számítástechnikai ismeretek oktatása. Akkor nagyon korszerű- de ma már nevetségesnek tűnő- teljesítményű gépekkel kezdődött munka. Az első gépeink még Commodore 64-ek voltak. A folyamatos fejlesztéssel sikerült olyan szintű képzést adni, amivel tanulóink megállják a helyüket a középiskolákban is. Néhány év múlva, a „Sulinet” program keretében, iskolánkat is bekapcsolták az internet hálózatába. Ugyanígy, a 90-es évektől az orosz helyett, a németet kezdték tanulni diákjaink.

Több nekifutás után beindult a „Sulisok(k)” című diáklap. Ezt megelőzően létezett még a „GÁRDISTA” illetve ennek megszűnése után az „ÚTTÖRŐ” című, mely inkább a helyi illetve környékbeli úttörő és ifjúsági mozgalmi eseményekről számolt be. 1990-ben iskolánk tanulóiból álló csoport kerékpározta végig a Rába folyót a stájerországi forrásától, a győri torkolatáig. Táborok szerveződtek a Bakonyba, Bogácsra, Bükkösdre és a Dunakanyarba.

Szakköreink között bárki találhat kedvére valót. Rendszeresen vesznek részt természetbarátaink és vöröskereszteseink a különféle versenyeken. 1994. március 1.-én Bodnár Erika a belügyminiszter jutalmát vehette át, a polgári védelemről írt fogalmazásával. 1. lett a sok pályázó közül. Művét Csermák János színművész mondta, a minisztériumban tartott ünnepségen. A pv-csapat néhány szám erejéig újságot jelentetett meg, az „Óvakond”-ot. Hagyománnyá vált, a minden év januárjában megrendezett „Kölyök Kupa” labdarúgó torna megrendezése csakúgy, mint a Költészet Napja környékén, a körzet iskolásainak megrendezett helyesírási verseny.

2006/2007-es tanévtől az időközben megszűnt, telekesi iskola minden tanulója Gersekarátra kezdett járni. Újabb számítógépekkel bővült a számítástechnika terem felszerelése. Az iskola fenntartói közé lépett Halastó és Döbörhegy is. Ebben a tanévben iskolánk kórusa először vett részt a körmendi diák zenei versenyen.

            Hogy iskolánkkal mi lesz, az a fenntartó települések akaratától, a jelenleg csökkenő, gyermeklétszámtól, valamint gyakran változó, állami szabályozástól függ.

3. Gyermekszervezetek

3.1. Az úttörőcsapat

 Az iskolák államosításával bevonult az iskola falai közé az, 1946. június 2-án alakult, úttörőmozgalom[49]. 1948-tól vannak adatok úttörőcsapat működésére. Ez a működés teljesen ráépült az iskolák szerkezetére. A csapat létszáma állandóan változott az évek folyamán.  De, lássuk, milyen volt egy átlagos úttörőcsapat felépítése: A csapat rajokból, a rajok őrsökből álltak.

Eddig jó, csakhogy a rajok az iskola osztályai szerint szerveződtek, élükön az osztályfőnök állt, mint rajvezető. Alapvetően rajtuk múlt, hogy az őrsök, ahol a legtöbb feladatot megoldották, milyen alapon szerveződnek. Általában vagy rábízta a gyerekekre – s ez volt a jobbik eset – vagy az osztályban elfoglalt hely alapján kialakítottak az ”ablak felőli” padsorból egy őrsöt, és az „ajtó felőli”-ből egy másikat. Esetleg a fiúk egyet a lányok egy másikat. Az őrsök élén saját korosztályú, a kisdobosoknál[50], felső tagozatos úttörő volt az őrsvezető. Még volt egy alapvető probléma. Papíron az úttörő illetve 10 éves korig a kisdobos tagság önkéntes volt, de nagyon ritka volt, hogy valaki nem lett a Magyar Úttörők Szövetségének tagja. Az önkéntesség ez a hiánya volt az, ami hosszú távon szétzüllesztette ezt a szervezetet is.

Minden mozgalmi évben /Ami megegyezett a tanévekkel./ volt kiemelt feladat vagy kerek évforduló, ami köré szerveződött a munka.

1957. június 27-én állították ki az újjászervezett úttörőcsapat működési Engedélyét. Ennek alapján kapta a csapat az 1746-os számot. A csapat úttörői rendszeresen részt vettek a különféle szintű szaktárgyi versenyeket, túrákon, táborokon. A 60-as évek közepén komoly szerepet vállaltak a „Házról-házra” mozgalomban, ahol olvasnivalóval látták el a könyvtárba eljárni nem tudó időseket. Részt vettek a Művelődési Ház környékének parkosításában. 1964-ben tábort szerveztek. Gyakran szerepeltek az állami és mozgalmi ünnepségeken. 1972 nyarán 13 úttörőnk táborozott az, azóta legendássá vált apátistvánfalvi táborban. 1975-ben önálló csapattábor került megszervezésre ugyanitt.

1979-től, a Túrázók végigbiciklizték egész Vas megyét és a szomszédos zalai tájakat is. 1981-ben országos turisztikai táborban vettek részt Kiliántelepen. Ezt a rendszert, ami egyébként jól működtethető volt, de nem működött jól, akartuk átalakítani. Ekkor már harmadik éve voltam a gersekaráti 1746. számú II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat csapatvezetője. A változtatás alapjául az szolgált, hogy a gyerekek hadd válasszák meg önként:

1. Akarnak-e úttörők lenni?   2.  Milyen közösségben óhajtanak dolgozni?

Három ilyen csoport is működött már korábban, az iskolában és  a csapatban. Az időrendben első, a már említett, TÚRÁZÓK csoportja 1979-től, a sárfimizdói területi őrs 1981 óta, és az 1982-ben útjára indított munkásőr-ÚG csoport. Így volt példa arra, amit akartunk. Ne kötődjenek a gyerekek csak az osztályukhoz, legyen több osztály tanulóiból több vegyes életkorú közösség, ennek a közösségnek legyen sajátos, csak rá jellemző tevékenységi köre. Azzal, hogy elválasztottuk a rajokat az osztályoktól, elválasztottuk az osztályfőnököktől is. Ettől kezdve nem volt szükségszerű, hogy az osztályfőnök rajvezető is legyen. Önként jelentkező felnőttekkel oldottuk meg ezeket a feladatokat.     Volt iskolánkban olyan munkaformák, amik jól működtek. A szakkörök. (Ráadásul 1974-ben a KISZ[51]-ben volt egy hasonló kísérlet az érdeklődési körök kialakításával, a vertikális felépítéssel és a Kilián - körök[52]kel.)

    A rajokat szakrajoknak neveztük el, hiszen több és más feladatuk volt, mint egy hagyományos osztály-rajnak.  Alapvetően honvédelmi jellegű szakrajaink alakultak. Volt munkásőr-, közlekedési-, egészségőr- és időnként tűzoltó és honvéd ÚG-alegység, külön szakrajban dolgoztak a bélyeggyűjtők és a kézimunkázók is. A szakrajokat, lehetőség szerint magyar névadóról  neveztük el. Így Kossuth Zsuzsa, Kovács Margit, Than Mór neve volt rajzászlóinkon. A nem megszokott felállással csapatunk bekerült az INTERN programba, amely a hagyományostól eltérő szereződések fejlődésével foglalkozott a Szövetségen belül. (Két másik program az EXTERN az iskolai kereteken kívül szerveződött, a MAMMUT pedig az ezer feletti létszámú iskolákban szerveződő csapatokkal foglalkozott.) Ezzel újabb lendületet vett az úttörőélet. Versenyek, vetélkedők, akciók, kiállítások színesítették a munkát. A berhidai, majd a bérbaltavári földrengés után is gyűjtést szerveztünk. A pénz eljuttattuk az adott településre. Minden nyáron táborozásokat szerveztünk. Kialakult egy táborozó csapat a Vadása-tó mentén is, a túrákat sem hagytuk abba. 1985-től ÚG-seink (úttörő gárdistáink) minden általános és szakági szemlén részt vettek. az alábbi eredménnyel:

Azt hiszem, nincs szégyenkezni valónk!

A gárdisták történetéről jóval több adat a Múltnak Kútja sorozat "Mondhatsz bármit..."   című részében olvasható!

Nyaranta vendégei voltunk a balatonberényi „Úttörőbarátság” Gyermeküdülőnek. Olyan létszámmal tudtunk részt venni, hogy célszerűen át kellett alakítani a tábor felállását. Altáborokban, egy-egy csapat szervezete a saját programját. Úttőrőink megfordultak Zánkán, Csillebércen, Velemben, Apátistvánfalván, sőt eljutottak néhányan a stájerországi Turnersse-hez, a bulgáriai Kranyevóba, a Mari Köztársaságbeli/Szovjetunió/ Joskar-Olába és a jugoszláv tengerpartra is. A CIMEA évfordulóra több európai úttörőszervezettel levelező kapcsolatba kerültek a pajtások. /Ez volt a gyerekek hivatalos elnevezése, megszólítása az úttörő szövetségben./ Kaptunk leveleket az NSZK-ból, Finnországból, Nyugat-Berlinből, Bulgáriából, Lengyelországból, az NDK-ból, Romániából. Az összegyűjtött anyagokból kiállítást rendeztünk az iskolában.

1984-ben Bajánsenyén rendeztük meg csapatunk 3. önálló táborát. A táborozás ideje alatt eljutottunk Őriszentpéterre, Szalafőre, Kercaszomorra. 1985-ben felvettük a kapcsolatot a békésmegyei Újkígyós úttörőcsapatával. Ettől kezdve több alkalommal táboroztak az újkígyósi gyerekek itt, a mieink pedig „Lenn az Alföld tengersík vidékin…” – ahogy Petőfi írta. Táborozóink eljutottak Gyulára, Szegedre, Békéscsabára, Szabadkígyósra, ők pedig, Szombathelyre, Körmendre, Kőszegre és az Őrségbe.

Elkészült a csapat jelvénye és tábori sapkája. Ez utóbbit viselték táborozóink az újkígyósi táborban, a különféle szemléken is. Csapatunk életéről több cikk jelent meg a „GÁRDISTA” című lapban és a „Pajtásban”, ami akkor a szövetség országosan terjesztett újságja volt.

A ’90-es évek elején még aktív életet élt a kis létszámúvá vált csapat. 1995-ben Csillebércen táboroztunk. Ellátogattunk a Honvéd Dunai Flottilla újpest bázisára is. Nem sokkal ezután a csapat felfüggesztette működését.

3.2. Diákönkormányzat

A csapattanács korábbi jogosítványainak egy részét is átvéve, a '90-es évek elején alakult meg a diákönkormányzat és az ezt irányító, Diáktanács.

Tagjait az osztályközösségek és egy idő óta a szakkörök is adják. Több próbálkozás volt más diákönkormányzatokkal való kapcsolta kiépítésére. Jártunk Győrváron, Körmenden és tartottunk képzést a D.Ö.K. tagoknak nyáron.

Az elmúlt években több sikeres diáknapot szervezett. De fűződik a nevéhez patakmeder-takarítás, szárazelem-gyűjtés, több sikeres pályázat is. Üzemeltetik az „Abigél-ládát”, amiben összegyűjtik a tanulók kívánságait, ötleteit, véleményét.

Tanárok és tanítók

Mellékletek:

Az alábbi dokumentumok a gersei és a karátföldi iskolák működését, akkori problémáit, viszonyait mutatják be.

I.   A karátföldi képviselőtestület levele a megyei tanfelügyelőhöz a Karátföldön történő iskola építéséről (1871)

II. A gersei képviselőtestület és iskolaszék közös nyilatkozata, államsegély kérelmezéséhez 

                                                                                                                                       (1872)

III.   A gersei képviselőtestület alapító levele a községi iskola alapításáról (1873)

IV. A VKM rendelkezése a gersei községi iskola alapfelszerelése ügyében - részlet  (1874)

V. Horváth Mihály, gersei tanító díjlevele (1873)

VI. Ágoston József plébános, iskolaszéki elnök levele a Vasvármegyei Tanfelügyelőséghez

                                                                                                                                       (1873)

VII. A „Horvát-ügy” szolgabírói kihallgatási jegyzőkönyve (1874)

VIII. Hajdu Alajos, karátföldi tanító díjlevele (1874)

IX. Birtoklap a gersei községi iskola épületéről

X.  Karlovics Mihály, gersei tanító díjlevele (1875)

XI. A gersei községi iskola iskolaszékének kérelme a régi iskolaépület bontáshoz. (187?)

XII. A Gersei Községi iskola vagyontárgyairól  (1877)

XIII. Kimutatás a Karátföldi Községi iskolába járó rendes tanonczokról... (1877)

XIV. Vizsgálati jegyzőkönyv Polgár József tanító úr elleni panasz megvizsgálása tárgyában      

                                                                                                                                       (1880)

XV. Az iskolakert ügyében írt főtanfelügyelői fogalmazvány (1884.)

XVI. Levél a főszolgabírói Hivatalnak a Szálláshelyről beiratkozni szándékozók ügyében.

                                                                                                                                        (1903)

 (Az alábbi dokumentumok szöveghű átiratai az eredeti dokumentumoknak, melyek a Vas Megyei Levéltárban, a Vasvármegye Tanügyi iratok, Gerse,VI.502./b./19,

illetve a Vasvármegye Tanügyi iratok, Karátföld,VI.502./b./27, dobozban találhatók és megfelelő engedélyek birtokában, eredetiben olvashatók. Az előforduló helyesírási hibák

az eredeti szövegben is előfordulnak, melyek oka többnyire az azóta megváltozott helyesírási szabályzat.)

I. A karátföldi képviselőtestület levele a megyei tanfelügyelőhöz a Karátföldön történő iskola építéséről (1871)

Nagyságos, m. Kir. Tanfelügyelőség!

Az 1868^ik 38^ik törv. cz. értelmében mind azon Községek

            hol a tanonczok száma 30^at meghalad Kötelesek is

            kolát felállítani. Ezen törvény nyomán mi, alulírott

            Vasmegyei, hegyháti járás, Karátföldi birtokosok

            kiknek gyermekeik eddig Gersei anyafárabeli rom.

            kath. hitfelekezeti iskolába jártak, saját községünkben

            egy „községi” iskolát szándékozunk felállítani követ

            kező indokoknál fogva:

1^ör       Községünkben mely 76 házszámból all, találtatik

            54 tanköteles gyermek, mely szám az ujonnan felál=

            litandó iskolának szükségességét kitünteti.

2^or       Téli időben, a havazás beáll gyermekeink

            néha hétszám nem járhatnak át Gersére iskolába,

            mert az utak többnyire horgosokból állván a hava

            zás folytán járhatatlanná tétetnek; ez is a’ saját köz

            ségünkségünkben létre hozandó iskolának egyik lényeges

            oka

3^or       A’ tanitói lak és iskola helyiségre nézve még a tago=

            sitáskor két belső telek és 6. hold külbirtok lett

            kihasitva a tanitó számára; minél fogva a beszámí=

            tandók beszámításával a tanitó diját a törvény ér=

            telmében 300 frtra kiegésziteni megajánljuk.

4^er        Az iskola épületet illetőleg – egy rendesen elkészített

            terv szerint fogunk épiteni; a munkát az 1872^ik évi tavasz=

            szal megkezdjük, és annak megkezdése előtt az épi=

            tési  tervet a Nagyságos m. Kir. Tanfelügyelőségnek

            jóváhagyás végett felterjesztjük.

                                                                                                  midőn

                                                                                                     ^./.

Midőn a felhozott okoknál fogva gyermekeink czél_

szerű nevelés és oktatására irányzott ügyünk párt

fogásra és a kivitelnek elősegítésére a Nagysá=

gos m. Kir. Tanfelügyelőséget alázatosan megkér=

nénk, mély tisztelett maradunk

Nagyságos m. Kir. Tanfelügyelőségnek

Karátföldön 1871^ik= évi Sept. 25.

                                                                    legalázatosabb szolgái

                                                                           Kukor Ferencz bíró   

                                                                           Gombos Ferencz eskütt

                                                                          mint Községi megbizottak

II. A Vasvármegyei Kir. Tanfelügyelő válaszlevele      (1871)

Érk: Sept 25 871                                         2szor Addig is míg a tanítólak

221 sz                                                        és az iskola építése nem eszközöl=

371                                                               tetik, nem volna-e lehetséges

                                                                     a Községben e czélra egy házat

Tisztelt Községi Előljár=                             kibérelni az ott a tanítót.

 mégóságnak                                                ez évben megválasztani és az                 Karátföldén                                                  oktatást megkezdettni?  Ha igen                                                                     

                                                                      azon esetben tegyen az iskolaszék

Örömmel értesülte a tisztelt                          hozzám jelentést, töltse ki az

Község Közösségének abeli dí=                   ide mellékelt költségvetés 3 pél=

cséretes határozatáról, mely sze=                  dányát, s küldje be hozzám még

rint megértve a népnevelés                            e hó végéig azon czélból hogy ha

nagyfontosságú horderejét                             netán a szükséglendő évi kiadáso=

saját nemes ösztönzésből                               kat a Község az iskolának szánt

óhajt egy Községi iskolának                          ingatlan jövedelméből, az 5% isko=

felállítását.                                                     la adóból, a tan pénzből fedezninem

Ami engem illett és hivatá=                           bírná, a költségvetésben kimu=

somnál fogva kötelezve érzem                       tatandó hiány összegnek az állami

magamat a tisztelt Község                              pénztárból tandíj utalványoztatá=

Közősségének ebéli nemes elha=                   sát kieszközölhessem. Szükséges,

tározását minden rendelkezésemre                hogy az iskolaszék, költségvetéshez

szolgáló eszközökkel támogatni                      az illető kir. adóhivatalnak abeli

hogy a czélba vett szándék                              hiteles bizonyítványát is csatolja

mielőbb tetté érlelődjék.                                  hogy a Község … mennyi egyenes

         Fölhívom ennél fogva a tisz=                adó fizet éevenkint.

telt Községi Előljáróságot válasz=                  3szor Mihelyt az épületi tervrajz

tassa meg az iskola és eskettesse meg         és a hozzá való költségvetéselkászit=

az iskolaszéket s ennek megtör=                   tetik azt jóváhagyás végett terjessze

ténte után közöljék velem az isko=                be hivatalomhoz,

laszék tagjainak névsorát                               4. Az iskolai alapnak szántingatlan

                                                                 birtokot irassa át a telekkönyvi hivatal=

                                                  ./.          nál a „Karátföldi Község Iskola”  nevére

                                                                    és az erről szóló végzést, annak idején

                                                                       szinte küldjék be hozzám.

                                                                                            71 9 apr

III. A gersei képviselőtestület és iskolaszék közös nyilatkozata, államsegély kérelmezéséhez

Nyilatkozat

Alábbírt Gerse községbeli elöljárók, s iskola széki tagok

         az összes lakosság nevében ezennel lelkiismere-

         tesen kinyilatkoztatjuk, hogy szük anyagi

         körülményeink miatt az építendő gersei

         községi  iskola építkezési költségeihez sem

         készpénzben sem pedig anyagokban a legjobb

         akarat mellett sem járulhatunk semmivel

         is; de a legnagyobb készséggel és szívességgel

         fogjuk az építkezésnél a kezi és vonónapszá-

         mokat teljesíteni. – Mivel pedig községünk-

         ben csak egy kut van, - az is tőlünk távol –

         a így a vízhiány felette nagy: czélszerünek

         találnók a gyermekekre nézve is a m. kir.

         Közoktatási Kormánynak kegyelmes segélye-

         zésével az iskola épület közelében egyet csi-

         nálni azon megjegyzésekkel , hogy szintén min-

         den ide vonatkozó kézi és vonónapszámo-

         kat is a község fog teljesíteni. –

         Ez esetben tehát az építkezéssel együtt 4724 fr

         42 kr államsegélyre volna szükségünk.

         Ha azonban az utóbbi kérelmünkre a m. kir.

         Közoktatási Kormánytól segélyt nem nyer-

         hetünk, ugy a tervrajz és a költség vetés szerint

         az építkezésre 4225 fr42 kr államsegélyre leend

         szükség.

Kelt Gersén, October 16^án 1872

                                                Ágoston József elnök

                                                        Török Imre x névi. Hochholzer

                                                         Czövek Imre

                                                         Hideg József

                                                Tubol György

IV. A gersei képviselőtestület alapító levele a községi iskola alapításáról

Alapító levél

Melynél fogva Gerse község közössége

ugy is mint része is a Katholikus felekezetnek ezennel

elkötelezi magát hogy a gersei római katholikus

népiskola tulajdonához tartozó 1128 ől térfogatú

beltelket az ujonnan építendő községi iskolaház

telkéül  iskolakerttül valamint a közös erdőben

fél urbéri telek után járó legelő illetményt

a gersei Községi iskola tulajdonába átengedi és

telekkönyvileg is átiratja, de csak is azon

záradékkal, hogy e vagyon a többi iskolava

gyontól különitve kezeltessék és hogy azon esetre

ha valamikor a gersei községi iskola meg

szünnék felekezeti jelleggel nem biró Községi

tanintézet lenni a helyére ismét hitfelekezeti

iskola állíttassék, mind e vagyon a gersei ró

mai katholikus hitfelekezet tulaljdonához szállyon

vissza.

                                             Gersén, 1873ik évi Ápril 6án.

Ágoston József k. képviselő    Mizda János isk.sz. tag

iskola széki elnök                     Tubol György k képviselő

                                                  Májer István k képviselő

                                                  ……. József isk. sz.tag

                                               x Takács György k. képviselő

                                               x Herczeg János k. képviselő

V. A VKM rendelkezése a gersei községi iskola alapfelszerelése ügyében

 - részlet  (1874)

Vallás és Közoktatási

Magyar Kir. Minister

(szárazbélyegzővel nyomott fejléc)

21.861.sz

Folyó évi August hó 8.^án gb5. sz: a: kelt felterjesztésével bemutatott ger=

                  sei község iskolaszék megválasztásról szóló j-könyvet midőn

                  tudomásul veszem, egyúttal a felől is értesítem, hogy az egyetemi

                  nyomda igazgatóságát a gersei község iskola részére egyide=

                  jüleg utasítottam, Gönczy-féle fali olvasó táblát, Gönczy-féle

                  irásbeli nem különben nyomtatott mozgatható betük, Magyaror=

                  szág és Europa fali térképét, Rasch természetrajzi és Bopp termé=

                  szattani ábráit (ha e két természettantárgyak magyarul meg=

                  jelennek) számoló gépet és egy 8” átmérőjű délkör nélküli föld=

                  gömböt a hozzátartozó földgömb ismertetésével, mulasztási

                  és nyilván tartási naplóból 2-2 konczot, Rasch természetrajzi

                  és Bopp természettani tábláik szerint melyek jelenleg csak német

                  példányban vannak, akkor midőn magyarul ismét meg

                  jelennek kaphatja meg.

                          A tanszerek átvételéről szóló leltárelismervény

                  mely az iskolaszék elnökével saját kezü aláírásával

 Nagyságos Szelestei László kir: tanácsos Urnak. Vas megye

 tanfelügyelőjének

٪                                                                                        

...

VI. Horváth Mihály, gersei tanító díjlevele (1873)

Tanítói díjlevél

Gerse község közös iskolaszékének T. Lábon Im

re megyei iskola tanács tag elnöklete alatt

f. 1873. évi September hó 18-án tartott ülésen

a tanító választás 1868.évi 38. töc. szabály

zata szerint meg ejtvén, ez alkalommal ön

Horváth Mihály jelenleg Alsó telekesi taní

tó úr, az iskolaszék által gersei közös iskola

tanítóvá meg választatott és elnök által ki

neveztetett.

Ezen tanítói állomás mely f. évi 1873.évi October

1-én lesz elfoglalandó, tisztességes lakás,

¼ hold kerten kívül 300 frt. évi fizetéssel

van rend szeresítve.

Ezen kívül iskola fűtésre 2 öl fa a 10 frt= - 20frt

Iskola szolga bérczím alatt     -    -      -       50 „

A rendes 300 frt fizetésből az 1868. évi  38. töc.

145.§ sa értelmében az országos tanító segélyezési

pénztár részére 2% levonatik.

Kelt Gerse Község Közös iskolaszékének 1873. évi September  18-án tartott ülésén.

   Lábon Imre                                            Ágoston József elnök

kiküldött megyei                                       Mizda János                                                         

 iskolatanácstag                                         Czövek Imre

VII. Ágoston József plébános, iskolaszéki elnök levele a Vasvármegyei Tanfelügyelőséghez (1873)

Tekintetes Kir. Tanfelügyelőség!

A magyar Kir. Vallás és Közoktatási ministerium által a gersei közsé

gi  iskolának adományozott taneszközök leltárát az ujjonnan

küldöttek beleigtatásával kiegészitve  ezennel tisztelettel

felküldeni van szerencsém; - egyuttal Horváth Mihály je

lenlegi gersei tanitónak időközben a Nagy Kanizsai fő

gymnasium igazgatóságától megszerzett Képezdei oklevelét

is azon észrevétellel: hogy ez bizony a Tek. Tanfelügyelőséghez fel

küldött apokrif másolattól vajmi nagyon eltér, itt is kibujt a

szeg a zsákból; - s ezen tény azon meggyőződésre vezet minden

esetre : hogy az eredeti nem a papok kezei között veszett el

mint ő a Magas Kir. Ministeriumhoz tett felterjesztésében

irá, hanem maga sikkasztott el a silány eredetit és állitott

Ki saját kezüleg egy kitünő másolatot magának. –

    Végleges kinevezéséhez nem sok reményt kötök: itt is

tellyesülni látszik egy régi magyar közmondás: „K.…ból nem

lesz szalonna. . csak hogy alkalmatosabb egy ének hijában

kénytelenek vagyunk illyenekkel is megelégedni, s sajnos

hogy még illy „nos numero sumus” egyének is válogathat

nak a jobb jobb állomásokban! Ugy értem Horváth Mi-

hály tanitó Urról, hogy más gerséről is, - hol a fegyelem és 

rend neki nem ízlik – olyan helyre indul: hol a kötelesség tell

jesités csak mellékes dolga leend.

Tisztelettel vagyok

     A Tekintetes Tanfelügyelőségnek

                                                                             …. szolgája

    Gerse 1873                                                          Ágoston József plébános

    December 6=

VIII. A „Horvát-ügy” szolgabírói kihallgatási jegyzőkönyve (1874)

                       Jegyzőkönyv

mely a Vasvári Szbíróság részéről a Vasmegyei Kir.

Tanfelügyelőségnek Mart  hó 10^én 245 sz. a kelt

           keresése folytán Horváth Mihály gersei

            közs. tanító kihallgatása alkalmával

             Mart hó 12^én Vasvárott felvétetett

                            Jelenlevő

                        az alulirottak

Horváth Mihály gersei tanító megidézés folytán

  megjelenik, mindenekelőtt az iránt kérdeztetett

  fel, miszerint az üresedésben volt gersei tanitó

  állomás betöltése alkalmával folyamodványa

  mellé becsatolt saját kezüleg írt másolati bizo-

  nyítványt – miután, mint mondá, az ere-

  deti tanító képesítési bizonyitványa 864.évi

  Mart 9^én mindőn Telekesre tanitónak megvá-

  lasztatott, beadta s elveszett – miről másol-

  ta le, erre nézve kijelenti, hogy Telekesre lett

  Költözködése előtt Orosztomban és Böröndön

  léven, az eredeti tanitó képesítési bizonyítvá-

  nyát lemásolta mely másolatot rongyosan

  a mai napig bírja és igy az eredetinek hiányá-

  ban keze között levő másolatról másolta le

  ezen itt felmutatott s általa irt másolatot

  a gersei tanitói állomás elnyerése végett.

  A kezei között lévő rongyos másolat állítása szerint

  az eredetivel szórol szóra megegyezik, arról hiven iratott

  le s igy a most felmutatott s az iratok közt fekvő máso-

  lat is hiven van leírva. Az elveszett bizonyitványról

  meghozatott hiteles másolatot csak annnyiban te-

  kinti igaznak és hitelesnek, amennyiben hiteles

  alakban van kiadva, mert ugymond az ő eredeti

  bizonyitványaban a tantárgyakbóli „Kalkulus”

  csak ugyan ezen saját kezüleg írt bizonyitvány tanú-

  sitása szerint volt bevezetve, azért a kiadott hi

  teles másolatot hitelesnek elnemfogadhatja és

  hibácskának nevezi, amennyiben az eredeti bizonyit

  ványában nem „Nothlehrer” – hanem mint képzett

  tanitó volt Kitüntetve, s nem emlékszik, hogy eredeti

  bizonyitványában „ungenügend minden genü

  gend” lett volna. Végre kijelenti, hogy miután

  Telekesről a rossz és silány tanitói fizetés miatt

  menekülni óhajtván eredeti bizonyitvány hiá-

  nyában, hogy meg választása biztos

  legyen hely nélkül nemaradjon, azért állitott

  ki megválaszthatás reményében egy alkalmas

  bizonyitványt, hogy azzal megválasztását

  elérhesse, mely cselekvényel  a választásrajo-

  gosittatottakat mint egy  félre akarta vezetni,

  de elég megdöbbenést okozott az midőn

  a hiteles másolat kezei közé jutott, s az ál

  tala bemutatott másolattól egészen elütő

  leg nyilvánosságra került.

  Ezután a jkönyv felolvastatván aláiratott

  és lezáratott.

                             K.m.f.

  Bozzay Gáspár                  Horváth Mihály sk gersei tanító

        szolgabíró

A bélyegző felirata :

VASMEGYE

VASVÁRI JÁRÁS

SZOLGABIRÓI

HIVATAL

___________________________________________________________________________

IX. Hajdu Alajos, karátföldi tanító díjlevele (1874)

Díjlevél

Hajdu Alajos Karátföldi Közös iskola tanitó Ur

részére

Karátföld község közös iskolaszékének 1874. Mar-

czius havának 19dikén tett, Lábos Imre vasmegyei iskola-

tanácsos elnöklete alatt megtartott ülésében a tanító-

választás az 1868 dik évi 83.tcz. szabályzata szerént

megejtvén, ez alkalommal Hajdu Alajos tanító ur

Karátföld községközös iskolai tanitójává az iskolaszék

által általános szótöbbséggel megválasztatott és elnök

által kineveztetett.

            Ezen tanitói állomás, mely 1874. év marczius 20^án

betöltendő, tisztes lakás, és ¼ holdnyi kertilletéken

kívül a következő évi fizetéssel van rendszeresítve:

1. Telekkönyvileg az iskola birtokául bekebelezett

8 hold szántóföld terménybeli haszonélvezete

melynek évenkénti becsértéke holdonként

10 frtal ------------------------------------------------------------ 80 ft

2^or Minden marhával bíró lakostól

¼ mérő tiszta buza és  ¼ mérő tiszta

rozs s 5 kr. lélekpénz; - házzal nem biró

lakostól 10 kr. ; mely illetménye-

ket az iskolaszék beszedvén a tani-

tónak átszolgáltatja. _ Ezeknek átla-

gosan fölvett évenkinti becsértéke                                     103 ft

3^or Nyolcz szekér tűzifa a tanitó saját

használatára ------------------------------------------------------ 24 ft

4^er  Tandíj minden tanköteles gyermek

után 1 frtjával ---------------------------------------------------- 60 ft

5^ör Az iskolaszéktől készpénzben évenkint --                      33 ft

                                                                          Összesen:  300 ft

                                                                                                   ٪

Ezen kívül az 1 szám alatt kitett 8 hold

földet évenkint 3szor megszántani és a ta-

nitó jövedelem adóját fizetni a község

tartozik, és iskolaszolga bér czím alatt ---------------------   50 ft

A rendszeresített 300 ft évi fizetésből az

1868 dik évi 83.tcz. 143.§-a értelmében az orszá-

gos tanítósegélyezési pénztár számára éven-

kint 2 százalék azaz 6 ft levonandó és a me-

gyei tanfelügyelőségnek beküldendő.

Kelt Karátföld község közös iskolaszékének 1874.

év marczius 19diként tartott üléséből.

Lábos Imre                                                        Gombos Ferenc iskola szék

    elnök                                                                                             elnök

                                                                          Kenesey Ferencz

                                                                          Gombos Mihály

                                                                          Vaspöri György

X. Birtoklap a gersei községi iskola épületéről

Hivatalos használatra

A. Birtokállítási lap

54.                      Gerse

+ Iskolabirtok

                 Rsz.: Hrz:Sz:                                                                                       hold öl

                     1.   820.                  Házhely a Beltelekben    .    .    .    .    .    .         – 142 ½

                                                                B. Tulajdoni lap

                                       Érk 1875 évi junius 2-án Rtszám 498.9,

                                       Gersén, 1875 évi Martius30án létrejött és

                                            vasmegye bizottságának 1875 april 5én s foly

                                            tatva tartott közgyölésesben 3098/1875 sz:al:

                                            jováhagyott ajándékozási szerződés alapján

                                       tekintettel a becsatolt vázlatrajzra Gerse

                                       Község utcza térségéböl a 23 és 25 helysz: sz:

                                       birtokok szomszédságában kihasitott

                                       és a hívott térrajzon 23/a számmal jelelt

                                       142 ½ öl terület 820 helysz: sz: alatt itt fel

                                       vétetett és erre a tulajdonjog

                                   1. Gerse község iskola javára bekeb

                                       leztetik

                                       Összehasonlítván a hivatalos eredetivel

                                       megegyez s azon megjegyzéssel hitelesitte

                                       tik, miszerint ezen birtokot mai napig

                                       nyílvánkönyvi  adóiság nem terheli.

                                           Kir. telekkönyvi hivatal Szombathelyen 1800

                                         December (7) hetedikén.

                                                                                                             Gosztonyi János

Egyeztette Fábiánics

                                                                                                     Kir. telekkönyvi 

                                                                                                            hiv. vezető

XI. Karlovics Mihály, gersei tanító díjlevele (1875)

Tanittói díjlevél!

Vasvármegyei Gerse községben fennálló községi népiskolához alkalmazott

                        rendes tanittói Karlovics Mihály úr a gyerekek oktatásában

                        s nevelésében s általában  tanittói  tisztjében az 1868.éviXXVIII.törv. czik

                        s ennek alapján kiadott minist. utasittások s az iskolai hatóságok.

                        rendeletei szerint a népművelés feladatának megfelelően eljárni tartozik.

                        ./. Nevezett tanittó  javadalmazásul a népokt. törvény értelmében

                        következő évi járadékok és illetmények vannak meg állapitva

                        1. Szabad lakás és 1 hold haszonélvezete természetben.

                        2. Kész pénzben a közs. iskolapénztárából negyedévi részletekben 300 frt

                        3. Iskolaszolga bére fejében - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -    50 frt

                        4. Irószerekre szaklapokar (elszámolás terhe alatt) évenkint.              20 frt

                        5. A tanszoba füttésére a szükséges 2 öl fa felaprózva helybe szállíttatik

                                   A 300 forintnyi tanittói fizetés 2%ka az országos tanittói se

                        gély alapba beszolgáltatandó évente kszer       

                        Ezen tanittói állomás 28. __________hó ______ig elfoglalandó.

                        és csak rendesidőben történt megelőző félévi felmondás után az

                        iskola széktől nyerendő felmentési okmány szerint hagyható el.

            Kelt Gersén Febru_hó 4. 1875.

                                                                                             Ágoston József  isk. sz. elnök

                                                                                             Tubol György is..ok

                                                                                              Déri József is.i tag

                                                                                              Mizda Lajos   iskola tag

                                                                                              Májer István isk. tag

                                                                                               Dékány Ferencz isk. szeki.jegyző

                                                                                               Déri János képviselő

                                                                                             x Benkő Kálmán iskolaszéki

                                                                                             x Takács György iskalay

                                                                                             x  Benkő János képviselő

                                                                                             x Déri József neveknek írója

XII. A gersei községi iskola iskolaszékének kérelme a régi iskolaépület bontáshoz. (187?)

Nagyságos kir. tanácsos,

főtanfölügyelő Ur!

Mi, Gersei közs. iskola szék, azért bátorkodunk alázattal

Nagyságodhoz, folyamodványunkat fölterjeszteni. – Mi szerint

Gersén a ujonnan  épült iskola és tanítói lak mellett a régi,

rozzant, dülőfélben levő és volt tanítói szalmával födött

lak most is fönn áll; ezen régi épület és az ujj éplületeknek sar..

kaik és csöpögőik össze vannak a helyiségi viszonyok miatt

eresztve. – ezen volt iskolaépületek igen veszedelmesek – mert

is tüzvész támadásával ezen rossz épületek meggyulván  az

ujj iskolai lakot még megmenteni igen bajos volna, vagy

lehetetlen. – ezen uj iskolalak azonnal a tüz által a tüz

áldozatává lőn. –

Amely régi iskolaépületek dülőfélben vannak – azisko

lásgyerekekre nézvést igen veszedelmes,- tartaható még

attól is, hogy a testgyakorlótorna készleteknek is itt van föl

állóhelyök igen félős, hogy valamelyik gyerek éppen akkor

találna oda menni testgyakorlatra,  mikor dül, ennek további

itt maradása halált is okozhat.

Ezekkövetkeztében, alázatta kérjük Nagyságodat, méltóz-

tasson hivatalos folyamodványunkat igényben venni

és efelett intézkedni. hogy ezen veszéles roskadozó épületek

az ujj iskolalak körébül mielöbb elbontatva elpusztit-

tassék.

            A legalázatosbb  kérésünket ……..

XIII. A Gersei Községi iskola vagyontárgyairól  (1877)

A Gersei Közs:i iskola vagyontárgyairól felvett leltár. Gersén Augus=

tus hó 2.án 1877.

./.

Mindezen tárgyai az iskolának, aluirt 13.14. szám alattiakon kívül az iskolá

ban természetben léteznek.

Kelt mint felül.

Déri József is.sz. elnök                                          Kárlovics Mihály közs. néptanítő

Benkő István is. sz nektag

Déri József névírótta

Czövek István iskola tak

XIV. Kimutatás a Karátföldi Községi iskolába járó rendes tanonczokról... (1877)

Kimutatás

a karátföldi községi iskolába járó rendes tanonczoktól

követelenő felvételi’- és tandíjának

XV.Vizsgálati jegyzőkönyv Polgár József tanító úr elleni panasz megvizsgálása tárgyában (1880. február 2.)

Vizsgálati jegyzőkönyv

Mely Vas megye méltóságos tanfelügyelő Urnak

2136/79 szám alatt kiadott felhívás folytán

Polgár József tanító úr ellen beadatott panasz

megvizsgálása tárgyában felvétetett

Karátföldön, 880 február 2 kán.

Jelenlévő az alulírottak.

Nagyságos tanfelügyelő Urnak fenti számu

meghagyása folytán Karátföld község

iskolaszék összes tagjai és a Község tagjai megí

déztetvén, megjelentek. – előttük a vádokmá-

nyok egész terjedelmükben szórul szóra felol-

vastatott, mire vonatkozólag elő szóval és

lelkiismeretesen bemondják miszerint

Polgár József községi tanító, igaz ugyan,

hogy a község bíró házánál több ízben megjelent.

Ez tekintve azt a körülményt hogy a községbiró

a mai törvényekkel ellentétesen lett

Községbírónak megválasztva sem írni sem ol=

vasni, annál kevésbé számolni  nem tud; a

körjegyzői székhely azonban tavol levén az illető

körjegyző hatalmazott hivatalos teendői

miatt a Községben mindenkor jelen nem lehet

a így a községbe érkező törvényhatósági

rendeletek kihirdetésére személyesen meg

nem jelenhetik; a községben azonban nem talál-

tatik oly egyéniség, a ki ezeket megfelelően kihirdet=

ni és megmagyarázni képes volna, mint a

tanító; de tekintve továbbá azt, hogy a vádolt

tanító, ha egyidejűleg ily értelemben a község

bíró segedelmére volt, mind a mondott hanyag

ságáról nem vádolható, mert ha 9 óráig a község

bírónál működött, tanóráit a legtisztességesebben 12 ½

óráig tartotta. nem vádolható továbbá a

nevezett tanító hanyag tanításánál anyiból

sem, mert az iskolaszék és egyes szülők záró

vizsga alkalmával a tanító irányában min

denkor dicséretüket és teljes megelégedésüket

nyilvánítják.

            A vádiratokban a tanító Ur zugirászkodást

nem vádoltak, ezen vád a teljesen alaptalan,

alaptalan pedig …. mert ő a hozzá

forduló egyes községi lakósok  ügyiratait nem

alattomban, hanem a Körjegyző meghatalma

zása alapján folytán, annak jóváhagyása melett telje

síti, de nem tanidő alatt hanem szabad órái

kon; mert tekintettel a körjegyzőség a községtől

messze távolságát egyes Községi lakósoknak

vajmi jól esik, ha egy bizonyítványt, nyilat=

kozatot, a vagy kérvényt Községünkben megírat-

hatnak, nem kel a Körjegyzőhöz fáradni,

különösen a nagy munkaidőben.

Végre a vádiratokban az mondatik: hogy a tanító

szerződésileg kötelezve van a jegyzői munkák

végzésére a Községben? ezen állítás a vádlók

nak is mét teljesen alaptalan mert

is a Községbíró egymással szembesíttetvén

a jelen voltak előtt hit letétel mellett kijelen=

tette  miszerint közöttük az érintett tárgyra

nézve semmi némű szerződés nincsen.

            Az előadottak folytán kérjük Nagyágodat tanítónkat

a vád alól felmenteni és a vádira

tokat pedig aláírók nagyobbrészt iskola

széki tagokat, kik annélkül, hogy, a tanító

mikénti tanításáról meggyőződtek volna,

ellene vádat emelni merészeltek, - megdor-

gálni, s őket arra utasítani, hogy mint meg=

választott iskola széki tagok, mielőtt valaki ellen

szót emelnének, teendőiket pontosan

és híven teljesítsék.

            Legvégül hivatkoznak a jelenlevők az 1868

évi 38 törványczik 6dik § mely szerint meg van

engedve hogy minden szülőnek szabdságában

ál gyerekét bárhol és bármely intézetben

és helységben iskolába járatni, tehát

a feljelentők azon állítása hogy gyerme=

keiket a tanító hanyagsága miatt kény=

telenek más községbe járatni ismét

nem ál mert ezen állítás általunk már

elöb megczáfolva lesz, amiután a tanító

iránti teljes megelégedésünket és dicséretünket

kifejeztük.

Ezek után a jegyzőkönyv felolvastatván lezára=

tott  és alíratott.

                                                   K m f

 Kovács Ferencz községi                                          255  sz

                                  tag                                          mfyo

Vörös Sándor  névirók

Mihó Jánosnő X

Keneseỷ ferencz ifju                             Gombos Ferencz

                                                               is kolsz. elnök

                                                               Nagy János h biró

                                                               Bakler János   eskü

                                                               Koher józsef

                                                                Agg János

                                                               Teszisz(?) János

                                                                Kondor Balázs X k. bíró

                                                                 és iskolaszéki tag

                                                                Csizmazia Ferencz X iskola szé

                                                                 ki tag

                                                                 Turi Pál X iskolaszéki tag

                                                                 Kondor Imre X községi tag

                                                                 Tubol Ferenct X községi tag

                                                                    Domján Jánosnő X

                                                                    Nagy Ádám X közs. képviselő

                                                                    Szigeti József X közs. tag

                                                                     ..asztolik Igácz

                                                                    ………………

                                                                     Vörzsi Sándor községi tag

                                                                     Kukor Ferencz

                                                                     Tóth Jánosnő X

                                                                      Ferencz István községi tag

                                                                     Baksa József községi tag

                                                                      X ifju Nagy Ádám …..

                                                                    …. Gombos név iró

                                                                     Kánya Pál községi tag

                                                                      X Ferencz József községi tag

                                                                      X Ag Julianna községi tag

                                                                      X Cziráki Györgynő községi tag

                                                                       X Mihók Ferencz kép viselő

XVI. Az iskolakert ügyében írt főtanfelügyelői fogalmazvány (1884.)

                                                                       Kgi. Iskolának

                                                                       Karátföld

                                                                       Az iskolai gyarorlókert tárgyában nyet

                                                                       felvilágosítás után, …… ….. azon ind-

                                                                       okból mert a ttó.-nak 2 höld föld adat-

                                                                       ott át használatra olayan kikötéssel..

                                                                       a gykknek utmutatást adjon a gazdá-

                                                                       szatban és kertészetben – most mar

                                                                       nem csak szívesen beleegyezem, hanem

                                                                       kötelezőleg meghagyom a ttó úrnak, hogy

                                                                       a gykket az iskola melletti telken a gazdászati

                                                                       és kertészetiben gyakorlatilag oktassa,

                                                                       faiskolának, konyhakertészetnek elég300öl

 ¡ és ezt kert művelés alá vegye                       alkalmas területet adjon ki. ¡A faisko-

                                                                       laról a vadoncokról, magon-

                                                                       cokról folytonos leltárt vezessen az V.M.

                                                                       korosztálybeli fiuknak külön külön adjon

                                                                       ki nemesités és gondozás alá csemetéket

                                                                       melyek a fiu nevét viselő táblácskával

                                                                       látandó el. Az V. M. korosztálybeli

                                                                       leánykáknak külön külön oszszon ki

                                                                       neveiket viselő ágyásokat melyeken ők kony-

                                                                       ha és virágkertészkedesi kísérlete-

                                                                       ket tegyenek; épúgy az azon korosztály-

                                                                       beli fiuk is tegyenek külön neveikre

                                                                       kiosztandó ágyásokban termelés-

                                                                       si kísérleteket különféle vetemenyek

¡ s kiválóan a tandíjból felmentettek szülői  ből. A t. Iskolaszék ügyeljen arra

                                                                       hogy a gazdászat és kertészet gyakor-

                                                                       lati ttása így rendeztessék és vezettes-

rész, péld. néhány általuk nemesített             sék s a gykek munkára neveltesse-

csemete átengedendő volna.                          nek munka által. Magától érte-

Elvárom annak idején a t. Iskszek je            tik, hogy a gykk által el nem lát-

lentését arról, hogy mennyiben foga             ható nehezebb munkák az iskola-kertben

natosította a ttó úr jelen utasítá-                    a kglakososk ¡teljesitendik, amint ezt

somat.                                                            T. Iskszek is kilátásba helyezte

                                                                       A ttót illető haszonbóla kertben

Szhely. 24/X.84.                                            munkálkodó gyknek is méltányos

                                                                       179

                                               Me

XVII. Levél a főszolgabírói Hivatalnak a Szálláshelyről beiratkozni szándékozók ügyében.

Tekintetes

Főszolgabírói Hivatal!

5258 szám alatt kelt rendelkezésére, hogy a Szálláshelyi gyer-

mekeket a gersei iskolába tartozunk felvenni mégak-

kor is ha a tankötelesek számára hely nincs. a következő

felvilágositást vagyunk bátrak tisztelettel előadni.

Midőn a gersei elemi iskola 1875-dik évben államilag segé-

lyezett községivé alakult, ezenidőtöl fogva a Szálláshelyi

tanköteles gyerekek a mákfai iskolához csatoltattak.

Vasvármegye tanfelügyelője és a Tekintetes Közigazgatási

Bizottság intézkedése alapján;az pedig a tavalyi

iskolaévben 8 felvétetett a szülők külön kérésére tör-

tént, s mivel a körülmények szerint hely az iskolában

volt.

Az idei tanévben a mindennapi iskolások száma 98

azért őket oda kellett utasitani, a hova a Szálláshelyiek

28 éve jártak. Maradunk

a Tekintetes Főszolgabírói Hivatalnak

Gersén 1903 szeptember hó 27-én

                                        Tisztelettel:

Jóna Sándor   kbíró                          Gombás Elek

                                                              isk. sz elnök

                                                         Bognár Mihály

                                                              gondnok

                                                         Tuboly János

                                                         Márton Ferenc

Gerse község bélyegzőjének lenyomata

Felirata: GERSE KÖZSÉG

                 VASMEGYE

             VASVÁRI JÁRÁS

vissza a Mozaikképek oldalra